Úgy tűnik, a távközlés heteit éljük Magyarországon. A legfrissebb információ az, hogy a készenléti Tetra-tendert érvénytelennek minősítették. Mit szól hozzá?
– Engem is meglepett a múlt heti bejelentés, hiszen a korábbi híradásokból arra lehetett következtetni, hogy a Magyar Posta érdekeltségébe tartozó vállalkozás felhívására érkezett pályázatok jól alakulnak. Arra azonban tőlem hiába vár választ, hogy miért ez a váratlan fordulat, én is csak azt tudom mondani, amit a szűkszavú sajtójelentésekből már a közvélemény megismert. A távközlésnek egy egészen speciális szegmenséről van szó, a mi vállalkozásunknak nincs köze hozzá, így a székemből nem látok a kulisszák mögé.
– Szintén múlt heti hír, hogy beszüntette tevékenységét a Kiwwi, az az internetszolgáltató, amelyik ingyen állt az ügyfelek rendelkezésére. Továbbra is drága mulatság marad Magyarországon internetezni?
– A Kiwwi csődbe ment, s ez elsősorban azt mutatja, hogy az az üzleti modell, amelyet választottak, nem volt életképes. Tény, hogy a távközlés liberalizációja nem hozta még mindig meg az alapvető változást az internetezés árában, mert a telefontársaságok és az internetszolgáltatók közötti viszonyban az előbbiek diktálnak. Ez azonban csak egyike annak a négy tényezőnek, ami miatt ma Magyarországon drágának lehet nevezni az internetezést. Még mindig magas a számítógépek és a tartalom ára is, s általában a internetszolgáltató által felszámított díj sem alacsony.
– Ha már a liberalizációt említi: azért azt lehet az elmúlt időszak legfontosabb hírének tekinteni a szektorban, mostanra pedig már az előhívó számokat is kiosztották. Mikor indulnak el?
– Valóban megkaptuk mi is azt az előhívószámot, amellyel ügyfeleink el tudják érni vonalas szolgáltatásainkat.
– Elégedettek vele? Sokak szerint a korábbi monopolvállalkozás kapta a legjobb számot…
– Szerintem jó számot kaptunk mi is, de nem nagyon hiszek abban, hogy egy négyjegyű szám esetében nagy különbségek lennének a megjegyezhetőséget illetően. Nem ez fogja eldönteni a versenyt. Ami már sokkal inkább gondot okozhat: a Matáv mindent megtesz azért, hogy minél később indulhassunk el a szolgáltatással. A múlt héten elküldtük például ajánlatunkat az összekapcsolási díjra vonatkozóan, s elvileg tíz napon belül választ kellene kapnunk. Ám a Matáv úgy reagált, mintha most hallott volna először arról, hogy meg kell egyeznie velünk. Ez azonban nem ért váratlanul minket, hiszen minden országban ezt tapasztaltuk a korábbi meghatározó szolgáltató részéről. Óriási előnyünk, hogy már több országban végigcsináltuk a liberalizációt új szereplőként, tudjuk mire számítsunk. Ami pedig az indulást illeti, az már korábban megtörtént, hiszen a szolgáltatások jelentős része már versenypiaci feltételek között zajlott, s az interneten keresztül lehetett beszédforgalmat is bonyolítani.
– Mondja, jónak tartja a liberalizáció időzítését? Az ágazat Európa-szerte válságban van és a néhány éve felszabadított nagy piacokon éppen most megy csődbe sok vállalkozás?
– Általában sem szerencsés összehasonlítani a magyar piacot a nagy európaiakkal. A liberalizáció szempontjából pedig óriási különbség, hogy nálunk lépésről lépésre zajlik ez a folyamat, ami mindenképpen megkönnyíti a helyzetet. Az ágazat válsága pedig számunkra inkább előny, mint hátrány, mert az eTel az egyetlen olyan vállalkozás a szektorban, amelynek nincs adóssága.
– A távközlés liberalizációjában is komoly – és nem mindig elismert – szerep jutott a politikának. Most választási év van, s ilyenkor, ha lehet, még inkább mumusnak szokták beállítani a politikusokat. Ön ezt hogyan látja?
– Ki merem jelenteni, hogy a politika már választási évben sem számottevő faktor a telekommunikációs ágazat működésében.
