Párhuzamosan két újabb kormányzati akció is fut a magyar futball megsegítésére. Az egyik az a terv, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tőkeemeléssel a profiklubok átlátható gazdálkodású társaságainak 20 százalékos tulajdonosa lehet – e projekt “gazdája” a kormányhatározathoz az előterjesztést is készítő Miniszterelnöki Hivatal (MeH). Az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) ennek részleteibe egyáltalán nem folyt bele. A másik pedig az utánpótlás-nevelést előmozdítani hivatott, az ISM által menedzselt Bozsik Program – pénzügyi forrása az az 5,3 milliárd forintos, államilag garantált hitel, amelyet a Hivatásos Labdarúgás Fejlesztési Kötvény hátralevő 5,3 milliárdos kibocsátása helyett vesznek föl.
A kormány határozatában lehetőséget ad a fejlesztési banknak arra, hogy a klubokban legfeljebb 20 százalékos üzletrészt vásárolhasson – mondja Tarnóczi László, az MFB kommunikációs munkatársa. Az, hogy ennek során milyen tőkeértéket vesznek alapul, a megkötendő egyedi megállapodásoktól függ majd, de – éreztette – a jegyzett tőke alapul vétele nyilván nem segítene a társaságokon. Inkább eszmei tőkeértéket kell figyelembe venni, ilyenkor latba eshet például a csapat múltja is.
Négy-öt olyan csapat van a Profi Ligában, amelynek esélye van arra, hogy sikeresen felvegye a versenyt a nemzetközi porondon egy Rosenborggal, vagy a Hajduk Splittel – mondja Muszbek Mihály, a Magyar Labdarúgó Liga (MLL) igazgatója. Ezek olyan klubok, amelyek egy-két fordulóra jók a nemzetközi kupákban, és nem kizárt, hogy akár a 16 közé kerüljenek a Bajnokok Ligájában. Értékük az igazgató szerint 2 és 4 milliárd forint között mozog, vagyis ezt a szintet kellene belőniük a magyar csapatok tulajdonosainak is. Fél és egymilliárd forint közötti tőkeemelést lát szükségesnek Muszbek, ami nem segítség, hanem befektetés. “Isten őrizzen attól, hogy az MFB ne üzleti alapon emeljen tőkét bármelyik magyar csapatban is” – válaszol azokra az aggályokra, amelyek a túlzott állami gondoskodástól féltik a magyar focit.
Az MFB a saját kockázatára vásárolja meg a részesedéseket – ez persze azt is jelenti, hogy e befektetések nem az államilag garantált ügyletek közé tartoznak majd. A reményüket, hogy a befektetés megtérül, arra alapozzák, hogy szerepvállalásuk további befektetők érdeklődését váltja ki majd. A klubok részéről a programot az MLL fogja össze, a finanszírozási elképzelések kidolgozása során velük egyeztettek. Elvben egyébként nemcsak a legfelsőbb osztályú klubok tőkéjéből vásárolhatnak részesedést, de valódi üzleti fantázia csak a Muszbek által említett 4-5 klubban van.
Emellett párhuzamosan állami infrastruktúra-fejlesztési programok is indultak, amelyek a futball mint szórakoztatóipari üzletág értékét is növelik. Ilyen a stadion-rekonstrukciós program, a Bozsik Program, s e sorba tartozhat az olimpiai felkészülés is. Ez mind a befektetők esélyeit növeli, akik Muszbek szerint az MFB nélkül is előbb-utóbb belépnek a magyar labdarúgásba.
A magyar labdarúgás utánpótlás-nevelésére kidolgozott, Bozsik József nevét viselő program két fő szakmai részből áll: az iskolai és a kluboknál szervezett projektből – magyarázta érdeklődésünkre Seprényi Gábor, az ISM munkatársa. Az utóbbin belül is a létesítményberuházást szolgálja az a konstrukció, amelyet egy december végi kormányhatározatban hirdettek meg. Az 5,2 milliárd forintos államilag garantált hitel sportpályák, műfüves pályák, ehhez tartozó szociális blokkok, világítóberendezések építését, esetleg ezek működtetését szolgálja majd. A hitelt a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) veszi fel majd az MFB-től, a visszafizetést fedező összeget pedig – a kormányhatározat szerint – be kell tervezni a tárca 2003-2005. évi költségvetéseibe. A hitelkonstrukció részleteit még nem dolgozták ki – tették hozzá az ISM-ben.
Az 5,2 milliárdos állami garanciát a kormány annak “fejében” adta, hogy az összegnek megfelelő kibocsátás elmarad a tavaly elindított Hivatásos Labdarúgás Fejlesztési Kötvényből (Figyelő, 2001/20. szám). A 8,3 milliárdra tervezett kötvénycsomag a proficsapatok reorganizációjára megcélzó Orth György Programot finanszírozta volna, ám ebből csak az első két, együttesen 3,1 milliárd forintnyi sorozat kibocsátására került sor, a lejegyző ez esetben is az MFB volt. Az összegből az MLL, pontosabban az általa alapított Profi Liga Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1 milliárd forintnyi reorganizációs hitelt folyósított – mondták el az ISM-ben. A legnagyobb folyósított összeg 200 millió forint, a legkisebb pedig 5 millió forint volt – árulta el Muszbek. Hogy kik kaptak és pontosan mennyit az állami hátterű hitelből, azt az MLL igazgatója nem tartja publikusnak.
