Hétfői ülésén nem változtatott az alapkamat 6 százalékos szintjén a monetáris tanács – közölte honlapján a Magyar Nemzeti Bank. Elemzők egyöntetűen erre a döntésre számítottak, különösen, hogy a pénteken közölt tavalyi béradatok – 4,9 százalékos infláció mellett a bruttó átlagkeresetek 1,4, a nettó átlagkeresetek 6,9 százalékkal nőttek – nem látszanak alátámasztani az a félelmet, hogy a bérek elszabadulása inflációs nyomást szülne. Ráadásul a januári éves infláció a vártnál kedvezőbb, négy százalékos volt.
A kamatszint tartása, és 25 bázispontos csökkentés – ez volt a monetáris tanács előtti alternatíva hétfőn – közölte Simor András a testület ülését követő sajtótájékoztatón. A tanács nagy többséggel a kamatszint tatására szavazott – mondta a jegybankelnök.
Bár a testület nem az aktuális havi adatok, hanem sokkal inkább az MNB stábjának infláció prognózisa mentén hozza meg döntéseit, a monetáris tanács ötömmel konstatálta, hogy januárban a szolgáltatások mindössze két százalékkal drágultak éves szinten, és a szektorban a keresetek is alacsony ütemben nőttek – közölte a jegybankelnök. Az MNB döntéshozó testülete mindezek miatt most úgy látja, hogy belső inflációs nyomással nem kell számolnia, külsővel – a nyersanyagok drágulása miatt – viszont továbbra is – mondta Simor András. Az MNB elnöke nagy kérdésnek nevezte, hogy a két ellentétes hatás közül melyik mutatkozik erősebbnek.
Sok a fizetésképtelen adós
A bankrendszer legfontosabb tavalyi adatai közül ismertetett néhányat az erről szóló jegybanki kiadvány csütörtöki megjelenése előtt Simor András.
A 90 napon túl fizetésképtelen lakossági hitelállomány az év végén elérte az összlakossági hitelállomány több mint 11 százalékát; vállatok esetében ugyanez az arány december végén 12,4 százalékos volt.
A bankok adózás előtti eredménye a 2009-es 300 milliárdról 73 milliárd forintra csökkent, míg a bankrendszer lakossági hitelállománya 2,7, vállalati hitelállománya 5,7 százalékkal esett vissza egy év alatt. A hitelállomány visszaesését a jegybank felmérése szerint a tőkehiány mellett a romló kockázati tolerancia okozza – ez utóbbi azt jelenti, hogy a bankok egyre hitelképesebb ügyfeleknek adnak csak kölcsönt.
Simor András azt is elmondta, hogy becslése szerint a tavalyi államháztartási deficit elérte a GDP 4,2 százalékát a korábban közölt 3,8 helyett, legalábbis a jegybank pénzforgalmi szemléletű, 4,7 százalékos hiánymutatójából ez következhet.
Érvek pro és kontra
A jegybank döntéshozó testülete novemberben, decemberben és januárban is 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatot a korábbi, rekord alacsonynak számító, 5,25 százalékos szintről. Az MNB a kamatemeléseket rendre azzal indokolta, hogy egyszeri ársokkok (az üzemanyagok és az élelmiszerek drágulása) és az Országos Érdekegyeztető Tanács bérajánlása is meglökheti az idei inflációt, így a gazdasági szereplők inflációs várakozásait (amelyek maguk is alakítói a mutatónak) hűteni szükséges.
Fotó: MTI / Soós Lajos
A kormány mindannyiszor keményen támadta a jegybank lépését; érvelésük szerint a kamatemelés öncélú, forrása a kabinettel szembeni ellenszenv, mert a kamatemelés drágábbá teszi az államadósság finanszírozást, ráadásul definíció szerint mérsékli a gazdasági növekedés ütemét.
Kifulladt a lendület
A kamatemelési ciklus végére abból is következtetni lehetett, hogy januárban már alig került többségbe a szigorú álláspont: akkor az első körben hárman-hárman javasoltak emelést és kamattartást, míg Bánfi Tamás a kamatvágásra szavazott.
Ekkor a tagok – az elnök Simor András és a jegybanktörvény felszólítására – újragondolták álláspontjukat a testület döntésképessége érdekében, majd Bihari Péter csatlakozott az emeléspárti Király Júliához, Simor Andráshoz és Neményi Judithoz.
Cserél és átveszi az irányítást a kormány
Hétfőn szavaznak a képviselők a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításáról. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt kezdeményezte, hogy a monetáris tanács tagjait – a jegybank elnöke és alelnökei kivételével – a parlament gazdasági és informatikai bizottságának javaslatára az Országgyűlés válassza meg. A négy külsős tag közül a hatályos szabályok alapján kettőt a miniszterelnök, kettőt az MNB elnöke jelölhet (Ezt a szabályt Gyurcsány Ferenc kormánya javasolta, pont az akkor a kabinettel szembemenő Járai Zsigmond jegybankelnök befolyásának megkurtítására – a szerk.). A jelenlegi tagok megbízatása március elsején jár le. Az Országgyűlés még abban a hónapban új tagokat választ
a módosult jogszabály alapján Bánfi Tamás, Bihari Péter, Csáki Csaba és Neményi Judit helyére.
Továbbra is a testület tagja marad mandátumuk lejártáig, 2013 júliusáig az MNB elnöke és két alelnöke, Simor András, Karvalits Ferenc és Király Júlia.
Az arányokból látszik: a monetáris tanács új tagjai, ha egységesen szavaznak, átvehetik az irányítást a jegybank pénzügypolitikája fölött. Simor András ettől nem tart, legalábbis eddigi nyilatkozatai szerint: a testület tagjainak döntéseit egyedül a jegybanktörvény határozhatja meg – érvel.
