Csomóponti fejlesztések, a vállalkozói középréteg megerősítése, automata pályázat a legkisebb vállalkozóknak, egyszerűbb pályázás ígérete. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. (MAPI) vezérigazgatója, Essősy Zsombor szerint ezek azok a legfontosabb elemek az Új Széchenyi Tervben, amelyek pozitív gazdasági folyamatokat indíthatnak el Magyarországon.
Az AAM tanácsadó Zrt. mélyelemzésében szintén a pozitívumok között említi az iparági fókuszok, kitörési pontok meghatározását és kiemelt támogatását, illetve az automata pályázatokat. Emellett fontosnak tartja például azt is, hogy előtérbe kerültek a visszatérítendő támogatások, és hogy a pénzintézeteket is bevonták a támogatások közvetítésébe.
A méltatás mellett a szakértők még csiszolnának a jelenlegi konstrukción, és hiányosságokra is rámutatnak.
Eladhatónak kell lennie
Esőssy Zsombor a pozitívumok között elsőként a csomóponti fejlesztéseket említi (például turisztika, egészségturizmus), amelyek segítségével a pályázó nagyobb cégek magukkal húzhatják majd a kisebbeket. „Fontos lenne, hogy ezeket a beruházásokat komplex módon kezeljék” – teszi hozzá. A csomóponti fejlesztésekbe ugyanis szerinte csak akkor érdemes belevágni, ha azok minden olyan területet felölelnek, amelyek jól eladhatóvá teszik a létrejövő termékeket, szolgáltatásokat. Ehhez együtt kell működnie az államnak, az önkormányzatnak és a vállalkozónak, és kell egy olyan állami szereplő, aki profi módon összefogja a projekteket.
Az állami szerepvállalás abban is segíthet többek között, hogy egymásra találjanak azok a fejlődni akaró kisebb cégek, akik összefogva képesek lehetnek egy-egy nagyobb munka elnyerésére is. Az a véleménye, hogy bebizonyosodott: ha a projektek összehangolása elmarad, s csak pontszerű fejlesztések zajlanak, azzal nem sokra megy a régió, az ország. A következetes fejlesztési koncepció hiánya miatt jöttek létre az üresen álló, fenntarthatatlan létesítmények, a piacon eladhatatlan termékek. Túl szegény ma ez az ország ahhoz, hogy „nagyvonalúan” kezelje a fejlesztési pénzeket – jegyezte meg.
A középréteg esélyt adhat a kicsiknek is
Fontosnak tartja, hogy lesznek olyan 50-100-200 milliós beruházásokat lehetővé tevő pályázatok is, amelyek hozzájárulhatnak a vállalkozói középréteg kialakulásához, megerősödéshez. Középrétegként olyan cégekre gondol, akik legalább 20-30 főt foglalkoztatnak, exportképesek, vagy legalább import kiváltására alkalmas terméket állítanak elő, és a legnagyobb belföldi és külföldi megrendelők (például multik) beszállítóivá válhatnak.
Ezek a megerősített, közepes méretű cégek piacot teremthetnek a mikrovállalkozások számára is. Vagyis áthidalhatóvá válna a multik (mint legnagyobb megrendelők, akik segíthetnek exportpiacokra juttatni a magyar termékeket) és a mikrovállalkozók (mint lehetséges beszállítók) közötti szakadék. Ez a modell ugyan nincs konkrétan nevesítve az Új Széchenyi Tervben, de Essősy Zsombor szerint a kialakításának feltételei adottak.
Automata pályázat
A MAPI vezérigazgatója kiemelte még a mikrovállalkozásoknak szóló kombinált pályázatot. Ebből maximum 13 millió forint körüli beruházást lehet kihozni (10 százalék önerő, maximum 4 millió forint vissza nem térítendő támogatás és legfeljebb 8 millió forint hitel), viszont ez a pályázat akár automatikusnak is mondható, hiszen szinte „csak kérni kell”. A várakozások szerint olyan egyszerű lesz, hogy pályázatíró cég segítsége nélkül is ki tudják majd tölteni a kisvállalkozások vezetői.
Egy baj azonban van vele, mert a jelenlegi szabályok szerint ez a konstrukció csak az 5 ezer fő feletti települések mikrovállalkozói számára nyitott (ők pályázhatnak a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra). „Jó lenne – figyelmeztet Essősy -, ha ezen gyorsan változtatnának, hiszen az országban jelenleg alig több mint 200 településen igényelhető ez a támogatás.”
Ha egyszerűbb lesz
A szakértő jó jelnek tartja, hogy az Új Széchenyi Terv meghirdetésével párhuzamosan megkezdték a pályázatokat kezelő intézmények összevonását, és deklarált szándék, hogy gyorsabban és egyszerűbben lehessen majd pályázni és pénzhez jutni. Ha ez megvalósul, akkor valóban sokkal könnyebb dolguk lesz a pályázó vállalkozóknak, mint eddig – jegyezte meg.
Aki két lábbal áll a földön, az nem megváltást remél az Új Széchenyi Tervtől, hanem lehetőséget – az esélyt egy új indulásra. A cégek egy-másfél éve arra várnak, hogy végre megkezdődhessenek a beruházások. Nem kevesen tartogatták mostanra a fejlesztéseiket. Ha áprilisban sok pályázatot adnak be, jó ötletekkel, akkor abból már megalapozottan lehet következtetni arra, hogy végre lendületet kapott a magyar gazdaság, beindultak a pozitív folyamatok. Én ezt várom az Új Széchenyi Tervtől – összegzett a MAPI vezérigazgatója.
Változott a logika
Az AAM mélyelemzésében azt emelte ki, hogy a kormánynak határozott elképzelései vannak arról, mely iparágakat kell fejleszteni, s ide koncentrálja a pályázati forrásokat. Úgy látják, hogy most a vállalkozásfejlesztés és foglalkoztatás ösztönzése jobban előtérbe került, mint korábban. Ezzel párhuzamosan pedig kevésbé hangsúlyosak a közszféra infrastrukturális és szakmai fejlesztései, valamint nagyléptékű infrastruktúrafejlesztések.
Egy nemrégiben tartott bemutatón viszont pont azt nehezményezte egy piaci szereplő, hogy túl kevés a pályázható forrás, és arányaiban túl sok a közlekedésfejlesztés (több mint 50 százalék). Az fn.hu kíváncsi volt, mi erről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) véleménye.
Túl sok a közlekedésfejlesztés?
Parragh László elnök szerint a felvetés figyelemre méltó, klasszikus “félig üres vagy félig tele a pohár” szituáció. Az MKIK úgy látja, hogy az Új Széchenyi Tervben kivétel nélkül megjelentek azok a prioritások és alapelvek, amiket korábban éveken át hangoztattak. Ez nagyon fontos előrelépés szerintük, miként az is, hogy a közösségi presztízsberuházások alapvetően kiszorultak.
Az is igaz, hogy a legnagyobb fejezet a közlekedéssel kapcsolatos beruházások halmaza – ismerte el Parragh László. Ha azonban tételesen megnézzük a közlekedésfejlesztési programot, még a laikus számára is nyilvánvaló, hogy ezekre a beruházásokra égető szükség van – tette hozzá. Másrészt a vállalkozásoknak szánt kiírások szélesen értelmezettek, nagyon sok mindenre lehet bennük pályázni (munkahelyteremtés, technológiafejlesztés, akár még ingatlanfejlesztés is).
Lényegesen több most a vállalkozásoknak szóló kiírás, mint a korábbi pályázatokban (az Új Magyarország Fejlesztési Tervben). Ezenkívül ha majd az egyes fejezetek kiürülnek, meg kell vizsgálni, hogy azonos vagy hasonló célokra honnan lehet további forrást átcsoportosítani. Parragh László szerint az a fő baj, hogy a 2007–2013 közötti uniós pénzek döntő részét már hibás célok mentén elköltötték, most pedig csak a maradékkal lehet operálni. Ennek hosszan fogjuk fizetni az árát – jegyezte meg.
Amiből még profitálhatnak a vállalkozások
Az AAM értékelése szerint áttekinthetőbbek, érthetőbbek lesznek a vállalkozásfejlesztési támogatások, ami hozzásegíthet a sikerhez. Az pedig, hogy több a visszatérítendő támogatás, azért lehet jó, mert elriaszthatja a kalandorokat.
A beruházások sikeresebbek lehetnek amiatt, hogy a nyertes pályázók automatikusan a kapcsolódó képzésekre is kaphatnak pénzt.
Kedvező változást hozhat, hogy a pályázatok segítségével a tudományos eredmények gyorsabban hasznosulhatnak a gyakorlatban, mint eddig. A mikro- és kisvállalkozásoknak segítség lehet még az is, hogy a vissza nem térítendő támogatások már a pénzintézeteknél és a vállalkozásfejlesztési alapítványoknál is elérhetőek lesznek.
Ami még nem tökéletes
Az AAM arra is rámutat, hogy a korábbinál nagyobb szükség lesz a beadott pályázatok folyamatos hatásvizsgálatára, hogy kiderüljön, a kitűzött célokat valósítják-e meg a projektek. Csak így lehet biztosítani, hogy ha szükséges, akkor gyorsan módosítani lehessen a pályázati feltételeket.
Úgy látják, a vállalkozásfejlesztési támogatásoknál célszerű volna a megjelölt húzóágazatok (pl.: zöldgazdaság, egészségipar) erősebb preferálása. Több forrással közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy ezekben az ágazatokban nemzetközi szinten is versenyképes magyar közép-, majd nagyvállalkozások jöhessenek létre – állapítják meg.
