A banki illetéknek nevezett adó legfeljebb a nyereség 15 százaléka lehet. A tavaly kialakított szabályozást részletező rendelet tervezete szerint azonban utólagos, az adott adóév után esedékes fizetési kötelezettséget is előírhatnak arra az esetre, amikor a hatóság a minimális, 5 százalékos mértéket állapította meg, vagy ha a megállapított adó összege meghaladja a maximális mértéket – az adott évben elért profit 15 százalékát -, az érintett társaság aktuális helyzete pedig lehetővé teszi a különbség megfizetését.
Az indoklás szerint az új szabály révén kiküszöbölhető az illetékalanyok eredményében, nyereségtermelő képességében fellépő ingadozás hatása, így egyenletes ütemben lehetne feltölteni az egész rendszer lényegét jelentő pénzalapot, amelyből újabb válság esetén segítséget lehet nyújtani a nehéz helyzetbe került pénzintézeteknek. Az ágazat elutasítja az utólagos behajtást, a bankok szerint a terheket “alkotmányjogilag kérdéses módon” próbálja növelni a kormány.
A berlini vezetés a banki illetékből évi 1 milliárd euró körüli bevételre számít, és összesen nagyjából 70 milliárdot tervez felhalmozni a pénzügyi szektor jövőbeni válságainak kezelésére. A tavaly elfogadott törvény értelmében az idén kell fizetni először. Az illetéket számos tényező, köztük a mérleg szerinti eredmény és az üzleti tevékenység kockázatossága alapján határozzák meg. Megfizetése alól felmentést kapnak a fejlesztési bankok, a biztosítók és a fedezeti alapok.
