Rövid távon az elemzők a líbiai konfliktus tartják szem előtt a kőolaj árának alakulásakor – mondta el az fn.hu-nak Pletser Tamás, az ING olajpiaci elemzője. Bár az arab ország kétharmados olajtermelés-kiesése nem okozott messzemenő hatást.
Miközben a világban a teljes kereslet-kínálat naponta 80-90 millió hordó olajra rúg, Líbia a napi 1,6 millió hordós kitermelése emellett eltörpül. Bár az arab országnak jelentősek a készletei, de a világban máshol is magasak a készletek.
Hosszú távon is drágulás várható
Leginkább a félelmek okozzák az utóbbi időben tapasztalt drágulást. Ha ugyanis a Tunéziából Egyiptomon át Líbiáig tartó forradalmi hullám Szaúd-Arábiát is elérné, annak már komolyabb hatása lehetne az olajtermelésre. Pletser Tamás szerint Líbiában még hónapokig elhúzódhat a konfliktus, viszont amint normalizálódik a helyzet, igen gyorsan újraindulhat a termelés, és megnyugodhatnak a piaci kedélyek is.
forgalomgyorsító a benzinár
Az utóbbi időben érezhetően csökkent a forgalom a fővárosban, amit sokan a benzin drágulásával hoznak összefüggésbe. Szerkesztőségünk tagjainak tapasztalata alapján a Hűvösvölgyi úton, a Pasaréti úton és a budai hegyek útjain a korábbiaktól eltérően folyamatosan lehet haladni hétköznap reggelenként is: 10-20 perccel lecsökkent az az idő, amíg Pesthidegkúttól be lehet érni Óbudára. A Kapy út-Törökvészi út kereszteződésénél például korábban két-három zöld jelzést meg kellett várni, mostanában rögtön át lehet jutni a jelzőlámpánál.
8 óra magasságában, Angyalföld és Óbuda között utazván feltűnt, hogy mind a 14-es, mind az 1-es villamoson megszaporodtak az utasok az elmúlt néhány hét alatt. Mondhatni fürtökben lógnak az emberek mindkét viszonylaton (a Népfürdő utcánál viszont mérséklődött a tömeg – vélhetően az irodaházak népe távozott a villamosról). A Szépvölgyi-Lajos kereszteződésnél régebben előfordult, hogy a harmadik vagy negyedik zöld lámpán tudott átcsusszanni a 29-es. Napok óta viszont egyenletesen tud haladni. Azonban a busz igencsak zsúfolt az utóbbi időben, és az irodaházaknál száll le az utazóközönség fele.
A belvárosban megszűnt a reggeli csúcsforgalom. Már a Kálvin-tér és a Szabadság híd átadása sokat segített a helyzeten, de a drága benzin szemlátomást tovább tisztítja az utakat. A Múzeum körúton reggelente hétvégi szintű a forgalom, és a Deák tér felújítsa sem okoz dugót.
A Margit hídon az átadás óta szinte egyszer sem volt komolyabb dugó, pedig régen a reggel 8-fél 9-es idősávban előfordult, hogy 35 percet töltött a hídon a 206-os busz utasaival. Ugyanez elmondható a Szentendrei útról is, néha apróbb fennakadásokkal, de gond nélkül halad a forgalom.
Hosszú távon az elemző a kereslet további növekedésére számít. Míg 2010-ben átlagban napi 3 millió hordóval nőtt a fogyasztás, addig az olajexportáló országokat tömörítő OPEC előrejelzése szerint idén további 1,6 millió hordóval emelkedhet a napi kereslet, és az óvatosabb becslések is legalább egymillió hordó bővüléssel számolnak. Bár az elemző az olajpiacon nem tulajdonít túl nagy jelentőséget a lélektani határoknak, sokan a 120 dollárt tartják olyan szintnek, ahol a vevők és az eladók pozíciót változtathatnak.
Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az egyiptomi felkelés előtt az olaj hordónkénti 90 dollárról szaladt fel a jelenlegi 110-115 dollárig. Már az is elindított némi olajárnövekedést, hogy 2010 második felében nyilvánvalóvá vált, hogy a fejlett világ elindult a kilábalás felé a pénzügyi gazdasági válságból. Így a szakértők Líbiától függetlenül is 95 dolláros színvonalra számítottak 2011-re.
Képgaléria Fotó: Kummer János / fn.hu
Az olaj ára a származékokban, mint a benzinben igen gyorsan megjelenik. Ezelőtt néhány hónappal a még 680-700 dollár/tonna volt a benzin tőzsdei ára, most pedig már 1000 környékén jár. A kőolaj és a benzin ára igencsak érzékeny, és egy-egy finomító kiesése, vagy egy vezetékszivárgás is hirtelen magas árnövekedést okozhat.
400 forintnál sokan letehetik az autót
Míg a tőzsdén nem annyira számítanak a lélektani határok, a kisfogyasztói oldalon sokkal érzékenyebben reagálnak a vevők a kerek számokra. A tapasztalatok szerint az ilyen árszintek komoly hatással lehetnek a keresletre. Ha például a benzin átlagára elérné a literenként 400 forintot, akkor biztosan sokan letennék az autójukat. Emellett persze arra is érzékenyebbek az autósok, ha rövid időn belül nagyobb drágulás következik be, ahogy ez novemberben történt. A Magyar Ásványolaj Szövetség adatai szerint egyébként tavaly már jelentős, közel 13 százalékkal 1,57 milliárd literről 1,37 milliárd literre esett vissza a benzinfogyasztás.
Pletser Tamás szerint a januártól érvényes szja-változások is visszavethették a fogyasztást, ugyanis pont az árérzékenyebb alacsonyabb keresetűek számára nőtt az adó, és vele a csökkent a jövedelmük, így ha az a kérdés, hogy kenyeret vagy benzint vegyenek-e, nyilván az üzemanyagról mondanak le inkább.
Képgaléria Fotó: Neményi Márton / fn.hu
A lélektani és finanszírozási okok, valamint a jövedelmi változások mellett az új autók értékesítéséből sem lehet a fogyasztás növekedésére számítani. Ez ugyanis egy másik mutató, amelyből a benzinfogyasztási trendekre szoktak következtetni, hiszen az új autókba a tulajdonosok benzint is vásárolnak majd. Nálunk viszont gyakorlatilag megszűnt a banki finanszírozás, és az új autók iránti kereslet is drasztikusan visszaesett.
Rossz a nemzetgazdaságnak a magas benzinfogyasztás
Hegedűs Miklóstól arról érdeklődtünk, hogy ebben az esetben nem lenne-e érdemes a kormánynak arra törekednie, hogy a jövedéki adó csökkentésével növelje a fogyasztást, hiszen így esélyesebb, hogy a megnövekedett forgalom hatására az állam is több bevételhez jutna. A GKI Energiakutató igazgatója szerint azonban ez nem reális elképzelés.
A közgazdász egyrészt nem gondolja, hogy lenne egy olyan árszint, ahol tömeges és látványos fordulatot lehetne elérni a gépkocsihasználatban. Míg az alacsonyabb jövedelműek már rég leálltak az autózásról, és az átlagnál egy kicsit jobban keresők kevesebbet használják a gépkocsijukat, addig a gazdagabbakat nem is érdekelné ilyen fordulópont.
Képgaléria Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Az államnak pedig csak nagyon szűk és rövid távú érdeke lenne, hogy a költségvetés adóbevételeit növelje. Az viszont egyáltalán nem érdeke, hogy ilyen cserearányromlást okozó terméknél növelje a fogyasztást. Az olajért ugyanis dollárban fizetünk, míg a finomított terméket forintban fizetik ki a fogyasztók. Így ha nemzetgazdasági szinten romlik a cserearány, akkor a Magyarországon megtermelt GDP egyre nagyobb hányadát kell kifizetni a külföld számára.
A költségvetési bevételnél ugyanis sokkal fontosabb a nemzetgazdasági hatás. A Magyarország számára dráguló termelési tényezőt nem növelni kell, hanem csökkenteni. Ezzel ugyanis a vállalatoknak nőnek költségeik, amivel a versenyképességük romlik, vele a nyereségadó fizetési képességük, és a foglalkoztatóképességük, amelyhez képest a költségvetés esetleg csökkenő bevétele huszadrangú kérdés – vélte Hegedűs.
Lehet, hogy sokan örülnének az olcsóbb benzinárnak, és elkezdenének vadul fogyasztani, de ezt duplán kellene megfizetni, mert ezzel a költségvetés hiánya romlana, és nőne az államadósság. Ezek elkerülése pedig most a legfontosabb célok között szerepel.
Képgaléria Fotó: Kummer János / fn.hu
