Mivel a többségi várakozás érvényesült, így a szeptember már a hetedik hónap, amikor nem változik az alapkamat 6 százalékos értéke.
Az MNB az idei GDP elõrejelzését 2,6 százalékról 1,6 százalékra, a jövõ évit 2,7 százalékról 1,5 százalékra rontotta.
Kissé erõsödött a forint
Az eurót tizenöt perccel a kamatdöntést követõen 290,40 forinton jegyezték a döntést megelõzõ 291,50 forint körüli jegyzések után.
A svájci frank 240,60 forintra gyengült 241,40 forintról, a dollár 211,70 forintra 212,50 forintról, a japán jen 2,7670 forintra 2,7760 forintról.
Hamarosan akár kamatemelés is lehet
Az ország kockázati megítélésnek gyors, látványos romlása ellenére az MNB egyelõre nem változtatott a 6 százalékos alapkamaton. A jelenlegi piaci helyzet sok tekintetben hasonlít a 2008-2009-es szituációhoz, amikor a gyenge növekedési kilátások ellenére a jegybank végül rendkívüli kamatemelésre kényszerült. Ezt a forgatókönyvet az elkövetkezõ hetekben sem zárhatjuk ki – áll Bebesy Dániel portfolió menedzser (Budapest Alapkezelõ) fn.hu-nak eljuttatott elemzésében.
A jelenlegi negatív nemzetközi környezet, az eurózóna válsága hasonló, ha nem nagyobb kockázatot jelent, mint annak idején a Lehman-összeomlás volt, emellett a hazai különutas gazdaságpolitika is plusz kockázati tényezõ az ország számára. A múlt héten bejelentett adóemelések miatt az inflációs kilátások is romlottak, és sajnos Magyarországon a gyenge hazai fogyasztás ellenére ezek az árszínvonalat emelõ sorozatos „egyszeri” sokkok negatívan érintik a várakozásokat – vélekedett az elemzõ.
A hazai monetáris politika így kényelmetlenebb helyzetben van mint Csehországban vagy Lengyelországban, ahol szintén áfaemelések történtek, azonban a jobb inflációs múlt miatt az ottani jegybankoknak ezekre nem kell feltétlenül reagálniuk. Bebesy szerint a jelenlegi helyzet alapján tehát úgy néz ki, hogy a gyenge növekedés ellenére az elkövetkezõ idõszakban nagyobb esélyét látjuk a monetáris szigorításnak.
Kamatemelést is vártak
Citybeli elemzõk szerint a magyar reálgazdaság helyzete lehetõvé tenné a monetáris enyhítést, a külsõ kockázati környezet azonban továbbra is bizonytalan. Az emelést váró elemzõk szerint a forint gyengeségének lehetséges következményei közül nem elsõsorban az infláció, hanem a pénzügyi stabilitást fenyegetõ kockázat lehet a nagyobb aggodalomforrás.
A korábbi várakozások szerint az MNB módosíthatja 2012-re adott 3,6 százalékos inflációs elõrejelzését a csütörtökön megjelenõ új jelentésében – amelyet kedden vitat meg a monetáris tanács -, miután a kormány 2012. évi költségvetési tervezetében az inflációra vonatkozó sarokszám 4,2 százalék.
