– Az utóbbi hónapokban csökkent a külföldi befektetők érdeklődése a magyar tőzsde iránt, és a részvényárfolyamok is jobbára lefelé mozdulnak. Fordulhat a kocka, és jöhetnek az év elejéhez hasonló szebb napok?
– Valóban elfordultak az utóbbi pár hónapban a külföldiek a Budapesti Értéktőzsdétől, de ennek szerintem alapvetően nem fundamentális okai vannak. Úgy látom, rövid távon inkább a világ nagy tőzsdéi mozgatják a pesti árakat, és Amerikából “hideg szelek” érkeznek mostanában. Ma már újra kifejezetten alulértékeltté kezdenek válni a magyar papírok, így szerintem előbb-utóbb a külföldi vevők is visszatérhetnek. Bőven elképzelhetőnek tartok egy komolyabb erősödést még az idén.
– A Gazdasági Minisztérium számításai szerint a GDP növekedése az első negyedévben elérheti a 6 százalékot is. Elképzelhetőnek tartja, hogy egyszer meglesz a bűvös 7 százalék?
– Igen, akár az idén is, hiszen a jelenlegi tendenciák nagyon biztatóak. Persze ez nem jelenti, azt, hogy ezt a növekedési ütemet tartósan fenn lehet tartani, de hosszú távon egy 4-5 százalék közötti bővülés reális lehet. Rövidebb időszakokra szólóan ebbe akár egy-egy 7 százalékos kiugrás is belefér.
– A hazai makromutatókra különben sem lehet sok panasz. A múlt héten közzétett áprilisi inflációs adat például, némi szünet után, komoly csökkenést jelez az egy hónappal korábbihoz képest. Ez értékelhető fordulópontként?
– Én ugyan minden, az infláció csökkentése irányába tett intézkedést üdvözlök, de persze így is vannak kételyeim a kormányzati prognózisokkal szemben. Gondoljunk csak az olajárra, amely a múlt héten ismét a hordónkénti 30 dolláros szintet közelítette. Abban azonban majdnem biztos vagyok, hogy 10 százalék fölé nem megy az idei átlagos infláció, s reális lehet a 8,5-9,5 százalék közötti sáv megcélzása.
– Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. kezdeményezi a Dunaferr vagyonkezelői szerződésének módosítását. Mit szól az ügyhöz mint gyakorló cégvezető?
– Nagyon bízom abban, hogy kompromisszumos megoldás születik. Én személyesen is ismerem a Dunaferr felső vezetését, s tudom, milyen sokat tettek azért, hogy egyre eredményesebben működjön a társaság. Az lenne a kívánatos, ha meg tudna egyezni a cég vezetése és az ÁPV Rt., hiszen az egyoldalú szerződésmódosításnak rossz üzenete lenne a vállalatok felé.
– Az euró folyamatosan veszít értékéből a dollárral szemben, az Európai Központi Bank (ECB) azonban mégsem érzi szükségét, hogy emelje irányadó kamatait. Meddig folytatódhat ez így?
– Egyáltalán nem vagyok meglepődve, hogy az ECB nem avatkozik közbe, hiszen a gyenge eurónak igen sok haszonélvezője van Európában. A valutaövezet exportorientált országai egyértelműen nyertesei a dolognak, és ennek is köszönhető, hogy végre beindult a gazdasági növekedés a 11 államot számláló térségben. Persze más kérdés, hogy a mostani euró/dollár árfolyam szerintem sem tükrözi a fundamentumokat, s hosszabb távon mindenképpen magára kell találjon a közös európai pénz.
– Veszítenek, vagy inkább nyernek a gyenge eurón a magyar cégek?
– Szám szerint persze sok a vesztes, de úgy látom, az igazán meghatározó cégek azért korántsem járnak rosszul.
– Egyre bizakodóbbak a nyugati befektetők és elemzők Oroszországgal kapcsolatban. Sikerül-e vajon ebből profitálni a magyar cégeknek is?
– Az orosz helyzettel kapcsolatban én is optimista vagyok, és bízom benne, hogy a külföldi cégek számára újra vonzó lesz az a piac. Az azonban kérdéses, hogy ezt a magyar cégek mennyire tudják majd kihasználni, hiszen más országok is felismerik a lehetőségeket, s így nagyobb konkurenciával kell szembenézzünk. Ha rövid távon lesznek is komoly nehézségeink, hosszú távon biztos vagyok abban, hogy növekszik Oroszország szerepe a magyar kereskedelemben.
– Távozik Katona Kálmán a feldarabolásra ítélt Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium éléről. Mit szól ehhez?
– Bár ez a minisztérium meglehetősen távol van attól a területtől, ahol mi tevékenykedünk, nekem, mint kívülállónak, kifejezetten szimpatikus volt a miniszter. Ebből a szempontból nem látom szükségesnek a cserét. Más dolog, hogy az egész világ a virtuális gazdaságról beszél, annak jelentősége exponenciálisan növekszik. Így elkerülhetetlen, hogy markánsabban megjelenjen a kormányzati tevékenységben az informatika. Ebből a szempontból célszerűnek tűnik a minisztérium feldarabolása.