Miközben már jó ideje elindultak az internetes, elektronikus banki szolgáltatások, s már itthon is egyre többen vásárolnak ezt-azt a világhálón, gyakorlatilag mindmáig teljesen szabályozatlan az elektronikus iratok, aláírások jogi helyzete. Magyarán az ilyen iratok a bíróság előtt legfeljebb mérlegelés tárgyát képezhetik, valójában semmit sem bizonyítanak hitelt érdemlően egy esetleges per során. Az élet ezúttal is gyors ütemben előzi meg a szabályozás reformját.
Van jó hír is: már készülőben van az elektronikus iratokról, aláírásokról, valamint az elektronikus kereskedelemről szóló kormányrendelet. A két évvel ezelőtt elkezdett törvényalkotás jelenleg ott tart, hogy a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium elkészült a rendelet tervezetével, ezt a Bankszövetség szétküldte véleményezésre, amelyet április végéig kellett megejteniük a hitelintézeteknek. Ennek alapján hónapokon belül megszülethet a hazai szabályozás ebben a kérdésben.
Ebben a témában két igen nehéz kérdés merül fel: miként dönti el a bíróság, hogy az elektronikus irat bizonyítékként szolgálhat-e, illetve mi garantálhatja a hitelességet. A papír alapú iratok hitelességét az írás és az aláírás írószere (ceruza, toll, nyomtató), a tanúk, a közjegyző megléte, esetleg a papír minősége, a pecsét, a kézjegy, valamint az határozza meg, hogy saját kezű írásról, aláírásról van-e szó.
Ezek a kritériumok azonban a csupán jel (file) formájában létező iratok esetében nem teljesülnek. A rendelettervezet szerint azonban a cél mind szélesebb körben elismertetni az elektronikus iratokat és aláírásokat, főként pedig az uniós ajánlásban is szereplő úgynevezett minősített aláírásokat, vagyis azokat, amelyeket az ezzel foglakozó (hitelesítés szolgáltató) társaságok annak nyilvánítanak. Az ilyen, kétkulcsú aláírások ugyanis gyakorlatilag kizárják a hamisítást, kivéve persze, ha illetéktelen kézbe kerül a titkos file vagy csipkártya, amellyel visszaélhetnek. Minősítenék emellett magát a szolgáltató céget is, amely további támpontot jelentene az elektronikus iratok elfogadásában. A tervek szerint a minősített aláírással ellátott e-iratot teljes bizonyító erejű magánokiratként fogadnák el – ugyanúgy, mint a legelterjedtebb mai formát, a saját kézzel aláírt, két tanúval igazolt iratokat. –