Csak jelképesen, az idei 20,8 százalékról 20,7 százalékra csökken jövőre a nemzetgazdaság egészében az átlagos adóterhelés. A kormány által a múlt héten jóváhagyott koncepcióval kapcsolatos nyilatkozatok szerint a következő két esztendő legfontosabb adópolitikai céljai: a családok támogatása, illetve a kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítása. A kormány összességében 71 milliárd forintot szándékozik jövőre költeni a gyermekes családok támogatására.
Jövőre és 2002-ben is háromkulcsos marad a személyijövedelemadó-tábla, emelkednek viszont az egyes kulcsokhoz tartozó jövedelemhatárok (lásd táblázatunkat). Az adójóváírás rendszere változatlan marad. Várhatóan további vitákat gerjeszt viszont, hogy a tervek szerint jövőre adót kell fizetni a tőkeszámlákon elhelyezett értékpapírok árfolyamnyeresége után.
A munkáltatók számára lényeges könnyítést tartalmaz a csomag, amelyben a munkaadói tb-járulékok évi 3 százalékpontos csökkentése szerepel; az általuk fizetendő járulék így 2002-re 27 százalékra menne vissza. A számítások szerint ez az intézkedés a foglalkoztatók terheit jövőre mintegy 110, a következő évben pedig 123 milliárd forinttal mérsékli. Elemzők azonban kritikusan megjegyezték, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás 300 forintos éves emelése – amellyel 2002-ben már 4500 forint/fő/hónapra növekszik a befizetendő összeg a jelenlegi 3900 forintról – éppen a kormány által preferált kisebb vállalkozások terheit növeli jelentősen.
Újdonság még, hogy megszűnik a 3 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékfizetés felső határa, de ezzel egyidejűleg eltörlik a táppénz felső határának korlátozását is.
A vállalkozásokat érintő változásokból kiemelendő még, hogy a kormány végül is elállt a tervezett fejlesztési hozzájárulás bevezetésétől, és jelentős kedvezményként jelentkezik majd, hogy jövőre a kutatás-fejlesztési támogatás 100 százalékban levonható lesz a társasági adó alapjából. A főfoglalkozású egyéni vállalkozók átalányadózásában a jelenlegi 35 százalékos költségátalányt 40-re, a 17 százalékost 25 százalékra emelnék. A beruházási hitelek kamata költségként számolható lesz. –
