Gazdaság

ELEKTRONIKUS PIACTEREK – E-marketre magyar!

Az elektronikus piacterek ma még gyermekcipőben járnak, 2005-re azonban - a Gartner Group legfrissebb elemzése szerint - több mint félmillió cég kapcsolódhat rájuk.

Élő cáfolata a piacterek terjedése és jelenitősége annak az állításnak, hogy az e-biznisz csak a nagy cégek számára hoz hasznot. Ennek alapján a Gartner Group elemzői azt prognosztizálják, hogy 2005-ben a 2 ezer legnagyobb cég az ily módon lebonyolított beszerzéseknek csupán 15 százalékát tudhatja majd magáénak. Az internetes piacterek (Figyelő, 2000/30. szám) a ma már megfelelő helyi értéken kezelt e-biznisz korszakalkotó elemei, ám azonkívül, hogy ezt a szegmenst mindenki fontosnak tekinti, semmi másban nem értenek egyet. Sokak szerint a kisebb, országos piactereket be fogják szippantani a regionális vagy globális léptékben haladók, mások szerint a kis országok is elbírnak néhány piacteret a neten.

SZOKATLAN MÓDON. A fejlett piacterekre tekintve azonban meg kell állapítanunk: alapvetően más vállalati struktúrát és üzleti környezetet kívánnak és kényszerítenek ki, mint amilyent megszoktunk. Úgy működnek hatékonyan, ha egy cégnél több ember kap keretösszeget bizonyos beszerzések önálló megvalósítására, tehát már nem kell mindenkinek a beszerzésért felelős menedzserhez folyamodnia, ha bizonyos értékhatáron belül akar beruházni. Az alkalmazottak ilyen jogkörrel való felruházása azonban még nem széles körű gyakorlat a hazai vállalatoknál. A nemzetközi elektronikus piacokhoz kapcsolódó magyar cégek az ingyenes regisztrációt követően csak hosszú idő elteltével kereskednek. Eleinte kivárnak, csupán figyelik az online piac mozgását. Amikor aktívan kezdenék használni a portált, akkor észre kell venniük, hogy az ő vállalati struktúrájuk nem felel meg annak a modellnek, amelyre a piacok építenek. A kivárással függ össze a piacterek másik nagy jelentősége is: olyan információkhoz juthatnak a honlapon szörfölők ingyen, egy-két klikkeléssel, amelyek korábban a cégek partnerkapcsolatainak “magánszférájába” tartoztak.

Magyarországon egyelőre inkább a horizontális piacterekben gondolkodnak a befektetők: az idén két kezdeményezés is irányul fontos, ám konkrét iparágakhoz nem köthető termékek online piacának megvalósítására. Az elsőként beharangozott vállalkozás – a Matáv többségi tulajdonával, továbbá a Compaq, az Andersen valamint az OTP kisebbségi részesedésével – bejegyzése még folyamatban van, ezért azt az indulás időzítését tekintve megelőzni látszik az Elektronikus Beszerzési Központ, amely mögött az Oracle, a Hewlett- Packard és a PricewaterhouseCoopers pénzügyi-stratégiai csoportja állnak. Az általuk létrehozott cégben, a First Hungarian E-Market Kft.-ben érdekes módon egyikük sincs benne, annak tulajdonosa egy külföldi pénzügyi befektető, kilétét az érdekeltek egyelőre nem kívánják felfedni.

A két ötlet, noha ugyanarra a termékcsoportra irányul, merőben eltér egymástól, technikailag és üzletileg egyaránt. Az egyelőre Elektronikus Piac munkanévvel illetett matávos kezdeményezés a Commerce One megoldásán alapul, és ily módon – a nemzetközi szintű stratégiai szövetségek okán – az SAP is érdekelt a fejlesztésben. Az EPC-ként (Electronic Procurement Centre) is emlegetett másik piactér programjainak futását az Oracle által kifejlesztett Internetes Beszerzés Megoldás, illetve Internet Platform teszi lehetővé. A piactér kiépítéséhez a Hewlett- Packard adja az infrastrukturális támogatást.

ÜZLETI KÜLÖNBSÉGEK. A technikai eltérések ugyanakkor elenyészőek az üzleti modell különbségeihez képest. Az Elektronikus Piac kezdetben a katalógusszolgáltatásra helyezi a hangsúlyt, ahol a működtetők legfontosabb szerepe a potenciális felek közti kapcsolat lehetőségének, továbbá az árukínálat, illetve a szerződések nyomon követésének megteremtése. Az EPC terve ezzel szemben hagyományosabb szerepet szán a működtetőknek. A társaság kezdetben kereskedőként kíván részt venni az üzletben, tehát azt a potenciált aknázza ki, hogy sok cég nevében fellépve árkedvezményt ér el a szerződött beszállítóktól. Az így kialkudott árat saját árrésével megfejelve még a működtető is jól jár, s a vevők is. A forgalmazók várhatólag könnyen adnak majd engedményeket, arra számítva, hogy ezen a módon értékesítéseik töredékét fogják csak lebonyolítani. A matávos változat inkább megfelel az amerikai elektronikus piacterek klasszikus modelljének, az EPC viszont jobban igazodik a hazai üzleti valósághoz. Az EPC modellje fél éven belül változni fog, a széles kör felé való nyitás után fokozatosan felveszi az információs bróker szerepet. A cég a 250 legnagyobb vállalat piacát célozza meg. A nagy bevételt az Elektronikus Piac is a nagyobb cégektől várja, de ők már induláskor is nyitottak a kisebbek felé.

Foltányi Tamás, a PricewaterhouseCoopers partnere szerint kezdetben több piactér nyílik, mint amennyit a hazai piac hosszú távon elbír. Valószínűleg úgy próbálnak majd talpon maradni, hogy különböző vásárlói körök keresletét célozzák meg: ki az exkluzív igényekre, ki pedig a hétköznapi szükségletekre rendezkedik be. “A magyar elektronikus piacterek közül a horizontálisak esetében érdemes azon is elgondolkozni – véli Foltányi -, hogy mennyire horizontálisak.” A definíció szerint e piacok azokra a termékekre irányulnak, amelyeket minden iparágban, azok specifikumától függetlenül vásárolnak. A magyar gazdaság szereplőit ismerve azonban várható, hogy néhány elektronikus piactér egy-egy mamut cég “köré” szerveződik, s ennek igényeit igyekszik kiszolgálni, ehhez igazítva majd a kínált termékek körét. Nem véletlen, hogy a vertikális, iparágra szakosodott piacok még annyira sem indulnak be nálunk, mint a horizontálisak. A baj az, hogy a cégek vonakodnak beszállni. A vegyipar vertikumában van ugyan egy olyan honlap, amelyet magyar székhelyű cég jegyez, de kereskedni egyelőre nem lehet rajta. A CeerChem amerikai bejegyzésű cég, s célja a régióbeli vegyipari vertikális piactér létrehozása, egyelőre kevés sikerrel.

ÚJ TENDER. Az elektronikus piacterek felé való magyarországi informatikai orientálódásnak van egy aktuális oka is: a kormányzat előreláthatólag szeptemberben kiírja az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó tendert, amely lényegében felváltaná a központosított közbeszerzést (Figyelő, 2000/26. szám). Az 1997-ben már egyszer kiírt tendert a Compaq nyerte, akkor annak megvalósítása politikai okokból meghiúsult. A cég valószínűleg most is pályázik majd, miként az Oracle is figyelt az elektronikus piactér kiépítésnél arra, hogy megfeleljen a várható kormányzati igényeknek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik