A megfázást okozó vírusok laboratóriumi körülmények között szövettenyészetekben rákos elburjánzást okoztak, míg az embert legfeljebb tüsszentésre sarkalják. Az immunrendszer sejtjei az élő szervezetben ugyanis észlelik a vírusok által megváltoztatott sejteket és elpusztítják azokat.
A megfázást okozó vírusok hasonlóak a humán papilloma vírushoz (HPV), hatásukra a megfertőzött sejt vadul osztódni kezd, és ez a sejtburjánzás a rákos sejtek kialakulásának egyik lényeges jellemzője. De miközben a nemi úton terjedő HPV-k hatására gyakran tumoros megbetegedés alakul ki a szaporító szervekben, addig mellkasban támadó megfázást okozó vírusok aránylag ártalmatlan megbetegedést okoznak. Mind a kétféle vírus genetikai anyaga beépül a gazdasejt DNS állományába, megváltoztatják a sejt genetikai programját. Ezzel sokkal gyakoribb osztódásra kényszerítik a sejteket, és ha a folyamatot nem sikerül megfékezni, akkor tumor keletkezik. A vírusok génjei saját fehérjéik termelésére kényszerítik a gazdasejtet, amelyek azután a sejt felszínén jelennek meg. És amíg a megfázás vírusának sejtfelszíni fehérjéjét felismeri a szervezet védekező rendszere, addig a papilloma vírus okozta ugyanolyan fehérjékről nem vesz tudomást. Ezt a jelenséget nevezte John Routes, a denveri National Jewish Medical and Research Center kutatója “immunológiai ignoranciának”. Routes és munkatársai arra gondoltak, hogy ha az immunrendszer képes felismerni a megfázást okozó vírusok fehérjéit, esetleg ki lehet váltani az immunválaszt a méhnyak-rákban szenvedő nőknél is. Sőt abban reménykednek, hogy az ártalmatlan vírustámadás megtaníthatja a szervezet immunrendszerét arra, hogyan védekezzen akár a nem vírus okozta rákos sejtburjánzások ellen. Kísérleteik biztatónak tűnnek. Bár a vírusok egészen másképp viselkednek a laboratóriumi szövettenyészetekben, mint az élőlényekben, a kutatóknak már sikerült bebizonyítani hipotézisüket élő egereken. “Amíg ki nem dolgoztuk ezt a modellt, nagyon körülményes, szinte lehetetlen volt összehasonlítani az immunrendszer válaszait az azonos sejtfelszíni fehérjékre” – állította Routes. Az egérmodellel jelenleg az tesztelik, van-e összefüggés a vírusokra adott immunválasz és a rákos megbetegedés között.
Karl Münger, a Harvard University rákkutatója szerint a denveri kutatócsoport ezzel a megközelítéssel egy alapvetően új szemszögből vizsgálja a tumoros megbetegedések okát. Bár Münger arra is felhívta a figyelmet, hogy az elképzelés túlságosan is leegyszerűsíti a rák keletkezésének összetett problémáját. –
