Az Európai Unió (EU) történetében eddig példátlan fejleményt hozott az a vita, amely egyfelől az Európai Bizottság, másfelől a valutauniós övezet jegybankja, az Európai Központi Bank (ECB), és a blokk hitelintézete, az Európai Beruházási Bank (EIB) között zajlik a bizottság által a csalások és visszaélések feltárására létrehozott szerv jogköre ügyében. Az EU végrehajtó testülete bejelentette: az Európai Bíróságon pert indít a két bank ellen, amiért azok nem hajlandók elismerni az OLAF nevű korrupcióellenes hivatal kompetenciáját.
Az OLAF tavaly állt föl az EU-tagállamok kormányainak döntése alapján, miután az előző brüsszeli bizottság a pénzek hűtlen kezelése miatt testületileg lemondott. A hivatal az összes EU-intézményén belül vizsgálódhat, még akkor is, ha nem merül föl a visszaélés konkrét gyanúja, ellenőrizheti működésüket és ügyleteiket, nyomozást indíthat, sőt jogosítványa van arra is, hogy házkutatásokat tartson.
Jóllehet az EU vezetői és pénzügyminiszterei többször felszólították a két pénzintézetet, hogy vállalják az együttműködést az OLAF-fal, az ECB múlt októberben úgy határozott, hogy házon belül saját maga alakít egy bizottságot az esetleges visszaélések felderítésére. A döntés megváltoztatását célzó brüsszeli sürgetésekre a bank minden alkalommal azzal reagált, hogy függetlenségét sértené, ha egy, az Európai Bizottság égisze alatt működő szervnek volna alárendelve. Hasonlóan érvel az EIB is, amely azt sem hajlandó engedni, hogy az OLAF az EU-tól származó források kezelését vizsgálja, attól pedig végképp elzárkózik, hogy a hivatal betekintsen az egyéb hiteltranzakcióiba. –
