Megtörtént az első jelentős magyarországi internetes betörés. Mit szól hozzá?
– A technológia élvonalához tartozunk. Nagyon jó hír, hiszen már érdemes betörni. A viccet félretéve: szerencsére elég ártalmatlan dolognak tűnik az Elender elleni hacker-akció. Szerintem a technológiai virtuozitásával akart dicsekedni a betörő, s nem valódi haszonszerzés állt a dolog hátterében.
– Önök ellen is próbálkoztak már?
– A szoftverünket két alkalommal törték már fel eddig. Az elsőt még mi is ártalmatlannak tartottuk, mert az egyetemisták – akiknek sikerült kijátszani a védelmünket – egyrészt azt akarták csak megmutatni, hogy bármit teszünk, ők azt überelni tudják. A másik szoftverfeltörésen azonban már nem tudtunk mosolyogni, mert kereskedelmi céllal dolgoztak az oroszországi hackerek: újracsomagolták a terméket, majd a valódi ár tizedéért értékesítették világszerte. Az Elendernél, azt hiszem, nem erről van szó, sokkal inkább vagányságról.
– Ez azonban nem nyugtatja meg a céget sem, az ügyfeleket pedig kifejezetten idegesíti.
– Ilyen értelemben még pozitív hatása is lehet az akciónak. Mindenki – nem csak az, aki közvetlenül érintett – belegondol, hogy komoly veszélyeket rejt a világháló. Olyan ez, hogy addig nem zárja be senki a lakását, amíg nem törnek be a környéken.
– A betörésre ezek szerint nem nagyon számítottak a magyarországi számítástechnikában, de a dátumváltás kapcsán itt is nagy volt a felhajtás. Ön tartott a világvégétől?
– Nem tudok ellenállni a kísértésnek, hogy ne valljam be: soha nem éreztem igazi nagy veszélynek az Y2K problémát. Hozzá kell tennem, nem vagyok szakértője a dátumváltással kapcsolatos kérdéseknek, a mi szoftvereink már régóta nem dátumfüggők. Soha nem hittem el, hogy olyan veszélyes lehet a dátumváltás, mint amilyen hangulat alakult ki a kérdés körül. A probléma ugyanis szinte semmiben sem különbözik a szoftverhibák nagy részétől. Márpedig a világ számítógépes programjaiban rendkívül sok hiba van, a világ azonban ettől függetlenül egészen jól működik. A különbség annyi, hogy az Y2K egyszerre rengeteg szoftvert és rendszert érintett, ám ezt kompenzálta két tény: kiszámítható volt fellépésének ideje és óriási volt a felkészülés rá.
– Üzletileg azonban nem volt rossz, jó néhány szoftveres vállalkozás profitált belőle.
– Nem a szoftvercégek voltak az elsődleges haszonélvezőik; az ügyön igazán jól ügyvédi irodák és auditorok kerestek.
– Nemcsak a világvégét jósolták meg, ami szerencsére nem jött be, hanem a budapesti tőzsde felfutását is, ami szerencsére bejött. Nem sajnálja, hogy nem jegyzik a Graphisoft papírját a pesti tőzsdén?
– A tőzsde működéséhez nem értek. Mint vállalatvezető, azért vagyok felelős, hogy a Graphisoft teljesítménye jó legyen. Így persze részben felelős vagyok az árfolyamért is, de meg kellett tanulnom, hogy az eredmények csak részben vannak hatással az árfolyamra. Ráadásul a világ tőzsdéin általános tendencia, hogy fölfelé mennek az árak. Budapest követi a nemzetközi trendet, amelybe a frankfurti Neue Markt is beletartozik, ahol viszont jegyzik a Graphisoftot. De értem a kérdése mögött megbúvó célzást; annyit tudok mondani, mint korábban: vizsgáljuk a budapesti bevezetés lehetőségét. Mindenestre örömteli tény, hogy az utóbbi napokban megindult az árfolyamunk felfelé, s a fél évvel ezelőtti várakozásainkat felülmúlják az eredményeink.
– Ebben hasonlítanak a magyar gazdaságra is; fél évvel ezelőtt senki sem hitte komolyan, hogy a költségvetési hiány a GDP 4 százaléka alatt marad.
– Örülök, hogy a pesszimista jóslatok nem váltak valóra. A költségvetés szigora nem lazult, nem látszik, hogy az állam túlköltekezne. Azt hiszem, most már kijelenthető, hogy a szavak és a tettek között különbség van. Szerencsére. A felelőtlen ígérgetések nem váltak valóra.
– Bill Gates visszavonul a Microsoft operatív vezetéséből, s idejét a jövőben főként a szoftverfejlesztésnek szenteli. Az Ön számára nem vonzó valamilyen hasonló megoldás?
– Már másfél éve halottam tőle ezt a tervet. Nehezen tudom elképzelni, hogy a gép elé ül, s programozni fog. Mindazonáltal nem kizárt, mert sokkal inkább műszaki beállítottságú, mint az iparág menedzsereinek többsége. A programozást persze nagyon lehet szeretni, magam is nagyon élveztem, amíg csináltam. Sajnos másfél évtizede már nem ezzel foglalkozom, ma már rosszabbul fejlesztek szoftvert, mint a fiatal kollégáim. Inkább azt folytatom, amihez jobban értek másoknál. –