Szerencsére bevált a dátumváltást illetően tavaly elterjedt mondás: akkor mondhatjuk el, hogy mindent megtettünk, ha utána azzal vádolnak bennünket, hogy túl nagy ügyet csináltunk az egészből. Az IT szakmában mérvadó (azon kívül azonban gyakran szakmai elfogultsággal vádolt) amerikai Gartner Group előzetes becslése szerint 300 és 600 milliárd dollár közé tehető az az összeg, amelyet a világon a számítógépes probléma kiküszöbölésére fordítanak, a várhatóan megszaporodó jogi perek költségét nem számítva. (Összehasonlításul: a vietnami háború annak idején 500 milliárd dollárjába “került” Washingtonnak, az Öböl-háború “ára” 60 milliárd dollár alatt maradt.) Ehhez képest a legnagyobb, visszafordíthatatlan kárt valószínűleg az az angol kiskölyök okozta, aki otthon elvágta a számítógépes kábeleket, hogy gépét így óvja meg a nem kívánt hatástól.
Noha még számtalan rendszer nem vizsgázott sem az üzleti, sem az államigazgatási szférában, az már kimondható: bomba nem robbant. Mojzes Imre évszámkezelési kormánybiztos lapunknak azt hangsúlyozta, hogy a társadalom felnőttként viszonyult a millenniumi problémához, s nagyrészt ennek köszönhető a zökkenőmentes átállás. Egyúttal figyelmeztetett arra, hogy az elkövetkező két hónap még kritikus lesz, hiszen sok beágyazott rendszert vagy programot csak később léptetnek működésbe. A Gartner Group szakértői szerint január első két hetében csupán az Y2K-val kapcsolatos problémák 10 százaléka kerül felszínre. Az informatikai szakma kritikus dátumként emlegeti még a február 29-i szökőnapot, valamint október 10-ét, az első nyolcszámjegyű dátumot.
Magyarországon szilveszter környékén egyetlen olyan, az államigazgatási szférába tartozó esemény volt, amely a 2000. év várt, de nemkívánatos hatásaihoz tartozik: a Bács-Kiskun megyei kórház betegregisztrációs rendszere néhány órára leállt. Ez a gyógyítási folyamatot nem befolyásolta. “Január közepére összeáll az a statisztika, amely a dátumváltás környéki gyógyítási aktivitást dolgozza fel” – mondta a kormánybiztos. Erre azért van szükség, mert az egészségügy az egyik leginkább veszélyeztetett szektor, bár túl az ominózus pillanaton, valószínűsíthető, hogy nagy bajok ott sem történhetnek. A gazdasági szférában apróbb fennakadások, üzemzavarok persze nyilván előfordultak, s lesznek még ilyenek a következő napokban is, de hogy ezekről mennyire jut ki információ a külvilághoz, az esetleges. Január első két napjában például nyilvánosságra került, hogy néhány órára lebénult egy vidéki tejüzem egyik gépsora, vagy hogy egy újszülöttet 1900-as születésűnek regisztráltak.
Nagyobb hiányosságok tapasztalhatók a kisvállalkozások körében. A kormányzat által működtetett zöld szám vonalra az első munkanapon váratlanul sok hívás érkezett, amelyben a telefonálók meglepve tapasztalták, hogy régi, 486-os számítógépük nem vette az akadályt. Érkezett olyan hívás is az ország déli részéből, amelyben a telefonáló helyi áramkimaradásra panaszkodott éjfél környékén. A központban akkor már tudtak az áramszünetről, mivel a Magyar Villamos Művek ott ülő munkatársai folyamatosan kapcsolatban voltak a villamoshálózatot figyelő rendszerrel. Mint kiderült, a villamosvezeték már este 11 óra körül leszakadt, mégpedig a millenniumi problémától független ok miatt: túl nehézzé vált az ónos esőtől. Tóth Gyulától, a koordinációs központ egyik turnusvezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a dátumváltás környékén sűrűn csöngött a zöld szám vonal végén lévő telefon, több száz hívást kaptak az éjszaka folyamán. Egyrészt külföldön élő magyarok érdeklődtek az itteni helyzetről, másrészt pedig helybeliek jöttek szerencsére apróbb ügyes-bajos kérdésekkel.
Szerencsére alig volt hatása a tengerentúlról kiinduló pánikkeltésnek: az emberek sehol a világon nem rohamozták meg sem a bankokat, sem pedig az élelmiszerüzleteket. Ennek köszönhetően az amerikai központi bank “nyakán maradt” az az 50 milliárd dollár (!) extra készpénzmennyiség, amelyet a pánikhatásra felkészülendő nyomtak ki. Itthon a vártnál kevesebben vettek le pénzt a számlájukról december 30-ig, a bankszünet első napjáig. Az utolsó banki napon 1998 legvégével összehasonlítva 10-20 százalékkal nagyobb készpénzforgalmat bonyolítottak le a pénzintézetek, de mind a lakosságra, mind pedig a vállalati szférára inkább a betét volt jellemző, mint a kivét. Így a betétállomány az utolsó napra elérte a 100 milliárd forintot.
Az enyhe pánikkeltésnek ugyanakkor volt némi pozitív hatása: az egyik amerikai hacker-csoportosulás, a “Hackers In Paradise” a december 31-e és január 2-a közötti időszakra “tűzszünetet” hirdetett, válaszul John Koskinen, az ottani 2000. évi kormánybiztos nem kifejezetten udvarias felszólításának. Mojzes Imre szerint nálunk is toleránsak voltak a hackerrek, a megfigyelt rendszerek egyikébe sem próbáltak betörni az ezredforduló éjszakáján.
Most, hogy kiderült, az évezredváltás korántsem okozott válsághelyzetet, sokan fakadnak ki: kellett-e, illetve szabadott-e ilyen sok pénzt költeni erre a projektre. A kérdésfeltevés azonban pontatlan, amennyiben abból indul ki, hogy “hát nem is történt semmi”. Egyrészt azért nem történt különösebb gikszer (és remélhetőleg nem is fog), mert ennyi pénzt költöttek a megelőzésre, másrészt pedig a felkészülés befektetésnek sem volt rossz. A Gartner Group elemzői szerint a 2000. év problémája emelni fogja az informatika ázsióját, s a törvényhozók belátják, hogy ideje jobban odafigyelni erre a területre.
Ha ez a jóslat nem is válik be egyik napról a másikra, akkor is vannak előnyei a felkészülésnek. Számos cégnél a 2000-kompatibilitás szempontjából tartott vizsgálatok felértek egy átvilágítással, amelynek során a vállalati folyamatok kibogozása, egyszerűsítése is napirendre kerülhetett. A nem kompatibilis rendszerek cseréje gyakran nem csupán rendszerfejlesztéshez, hanem ezzel párhuzamosan a szolgáltatások fejlesztéséhez is vezetett. Így például a Matávnál az idén került sor egy új hálózati menedzsment szoftver bevezetésére, amelynek következtében a mintegy 2,6 millió vonalon szilveszter környékén kevesebb “kiakadás” volt tapasztalható, mint a korábbi években. A projekt során születhettek olyan üzleti kapcsolatok is, amelyek a jövőben hozzák meg a maguk gyümölcsét.
A Magyarországon talán kevésbé hisztérikusan kezelt Y2K probléma sok tengerentúli befektetőnek okozott fejfájást az elmúlt hónapokban. Ez pedig azt jelentette, hogy a lehetséges piaci összeomlás rémképe – elsősorban a fejlődő országok esetében – zavarta a tőzsdéket a pozitív gazdasági folyamatok követésében. Ennek ellentmondani látszik az a tény, hogy a világ börzéinek jó részén komoly felfutásra került sor 1999 decemberében. Az amerikai elemzők zöme ennek ellenére állítja: ezen emelkedések csak részben tükrözték vissza a gazdaság teljesítőképességének javulását, s most – a zökkenőmentes dátumváltást követően – már a kockázatkerülő befektetők is csak a gazdaság valós teljesítményét veszik majd alapul befektetési döntéseik során. A külföldi megfigyelők a magyar részvény- és kötvénypiacokon egyaránt erősödésre számítanak az év első felében. Azzal a magyar szakemberek is egyetértenek, hogy decemberre valószínűleg ötjegyű lesz a BUX értéke, de ebben persze nem csak a millenniumi bomba elmaradt robbanása játszik szerepet.
