Stagnáló ipari termelése ellenére Szlovéinia elfogadható gazdasági teljesítményt nyújtott 1999-ben is. Figyelembe véve a koszovói háborúnak a tőkét és a turistákat elriasztó hatását, a GDP 3,5 százalékos növekedése elégedettségre adhat okot, miközben az infláció értéke nem haladta meg a 6 százalékot, hála a viszonylag szerény béremelkedésnek. A pénzromlás féken tartása különösen annak fényében érdemel elismerést, hogy júliusban 19 százalékos hozzáadottérték-típusú adót, azaz áfát vezettek be. Az ipari termelés ezzel egy időben csökkenésnek indult, ám az év végére a regenerálódás jelei mutatkoztak.
A múlt év első hat hónapjában csökkent a szlovén kivitel értéke. Ebben szerepe van az exportot generáló külföldi befektetések hiányának. Becslések szerint a tavalyi évben mindössze 100 millió dollár körüli külföldi tőke áramlott az országba, jóval kevesebb az 1998. évi értéknél, amikor a Goodyear abroncsgyártó részesedést szerzett az egyik legnagyobb szlovén iparvállalatban, a kranji Savában. A visszafogott külföldi érdeklődés fő oka a külföldi tőkével szemben hagyományosan elzárkozó szlovén gazdaságirányítás. A Jugoszláviától csupán szerény adósságállományt öröklő Szlovéniában sokáig úgy tűnt, hogy külföldi befektetésekre egyszerűen nincs szükség.
A belpolitikai stabilitására mindenesetre nem lehet panasz: Janez Drnovsek miniszterelnök immár csaknem nyolc esztendeje, Milan Kucan köztársasági elnök pedig több mint kilenc éve tölti be hivatalát. Az idén ősszel esedékes parlamenti választások győztese pedig ismét a kormányfő liberális demokrata pártja lehet. Az elégedettséget feltehetőleg növeli, hogy Szlovénia továbbra is messze a leggazdagabb az átalakuló közép- és kelet- európai országok között: nominálértéken csaknem 10, vásárlóerő paritáson pedig közel 13 ezer dollár az egy főre jutó GDP. A jóléti rendszerek azonban Szlovéniában is reformra szorulnak: az előzőleg 58 éves férfi és 53 éves női nyugdíj-korhatárt a múlt év végén egységesen 65 évre emelték.
Az Európai Bizottság kritikái nyomán felgyorsult az integrációs jogalkotás a szlovén parlamentben, s az EU legutóbbi országjelentésében dicséretben részesítette az országot. A tavaly februárban életbe lépett szlovén-EU társulási szerződéssel egy időben több ponton könnyítették a külföldi tőketulajdonosok mozgását a szlovén pénz- és tőkepiacon, az egy évvel ezelőtt elfogadott hitelintézeti törvény értelmében pedig a külföldi bankok számára megnyílt a fióknyitás lehetősége. Vitás kérdés viszont a szlovén határátkelőhelyeken található több mint 40 duty free üzlet sorsa, amelyek közel 1 milliárd dolláros bevételt jelentenek évente az országnak.
A szlovén gazdaság jó részét – főként dolgozói tulajdonszerzés és vezetői kivásárlások formájában – mára privatizálták. Ebben az évben mindazonáltal sor kerülhet néhány nagyobb magánosítási ügyletre, köztük az erőművek, az acélgyárak valamint a Telekom Slovenije egy részének értékesítésére. –
