Hamis bélyeget már több ezer darabot tailáltak hazánkban. Bélyeghamisítót egyelőre egyet sem. Holott a rendőrség az elmúlt években több alkalommal nyomozott ilyen ügyekben. Sőt, nyomoz ma is. A szakértők is csak találgatják, mekkora lehet az a kár, amely az ismerté vált ügyekkel hozható összefüggésbe. Bizonyos, hogy nem csekély. Csupán az állami illetékek lerovására szolgáló (hamis) illetékbélyegekből több ezer példány bukkant fel az utóbbi hetekben – egyenként 1000, illetve 5000 forintos névértékben.
KLUBÉLET. Pedig akár csak néhány évvel ezelőtt is nyugalmas üzlet volt még a bélyegkibocsátás és a filatelisták gyűjtőszenvedélyének kielégítését segítő bélyegkereskedelem. Kizárólagos állami koncesszió birtokosaként a Magyar Posta minden évben számos, elsősorban a postai küldemények bérmentesítésére szolgáló bélyeget, filatéliai igényeket kielégítő blokkot hozott for-galomba. A gyűjtők ugyanakkor klubjaikban és a különféle árveréseken keresték a magyar, illetve a külföldi ritkaságokat. Hamis bélyegekkel a posta szakértői és a gyűjtők jobbára csak a katalógusok leírásaiban találkoztak.
A Magyar Postának először 1996-ban okozott fejfájást a bélyeghamisítás. A Balaton északi partján az első modernkori olimpia századik évfordulója alkalmából kiadott, 50 forintos névértékű bélyegeket utánzó hamisítványok jelentek meg. A katalógusok szerint a posta anyagi kára csupán néhány ezer forintra rúgott, ám a jó minőségű hamisítványok előállítóját nem sikerült megtalálni. Egy évvel később, 1997-ben egy bélyegaukciós-ház, a RFR Kft. árverésén már több tízezer forint értékű hamis blokk cserélt gazdát. Radványi Ádám, az RFR Kft. ügyvezető igazgatója pontosan emlékszik a Mátyás Király Misekönyve blokk – az 1995-ös magyarországi NATO-nap alkalmából, a Magyar Posta által – 400 példányban felülnyomott kiadásának meghamisított példányára. Mint mondja, a tulajdonosának felelősségére árverezett bélyegről az aukció után több mint egy évvel derült ki, hogy nem valódi. Mivel a bélyeggel kapcsolatban korábban nem merült fel, hogy hamisítják, s arra még csak célzást sem tettek az aktuális katalógusok – holott a kereskedelem számára egyedül ezek szolgálnak információs forrásként -, az RFR gyanútlanul vette át a blokkot. Később, 1998-ban egy másik hasonlóan preparált blokk is felbukkant, ám akkor még az elsőről sem tudták, hogy hamis. A két hamisítvány annyiban közös volt, hogy a 40 forintos névértékű, eredeti blokkra valaki durva technikával, utólag nyomta rá a bélyeget több tízezer forintos ritkasággá változtató emléknapi feliratot. Hogy ezt ki tette, máig nem derült ki. Az aukciós-ház vezetője szerint azonban jóhiszeműségüket mutatja, hogy mindkét blokkot visszavásárolták és visszajuttatták beadójának.
HOMÁLYOS EREDET. A Magyar Posta Rt. szerint a meghamisított blokk nem ekkor bukkant fel utoljára. Ez év januárjában pedig mindjárt tíz hamisított példány cserélt gazdát két gyűjtő között. A 600 ezer forintért megvásárolt blokkok végül a Magyar Postánál kötöttek ki. “Az azonban, hogy a hamisítványok valójában honnan származnak, ennél az esetnél is homályban maradt” – mondja Keszthelyi Vilmos, a posta belsővédelmi osztályvezetője. Hozzátéve, hogy a társaság munkatársai ekkor már hónapok óta nyomoztak a hamisítványok után. Egy 1998-ban megjelent, a posta címerhollóját felváltó Postás Bálint figuráját tartalmazó bélyeg utánzatait 1999-ben a Balaton-parton, illetve a budai Várban hozták forgalomba ismeretlenek. A képeslapok, levelek bérmentesítésére felhasznált hamisítványok közül a posta munkatársai 250 ezer forintnyit találtak meg. A megindult rendőrségi nyomozás ennek ellenére eredménytelenül zárult.
A posta elismeri: cégük szakértőinek nem sikerült megtalálniuk a hamis bélyegek előállítóját. Figyelmük középpontjába azonban 2000 januárjára – több más értékesítési csatorna mellett – egy gazdasági társaság került. Részben, mert az aukciókat szervező cégről két alkalommal is bebizonyosodott, hogy hamis bélyeget árult. Ráadásul a hamis bélyegek felbukkanását nem jelentette be a rendőrségnek, s a postát sem figyelmeztette. Emellett 2000. februári árverésére kiadott katalógusában több olyan bélyeget, tévnyomatot szerepeltetett, amelyek a posta szakértői szerint gyanúsak voltak. Mindezek alapján a Magyar Posta indokoltnak tartotta, hogy ismét a rendőrséghez forduljon: február elején bélyeghamisítás miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen.
GYENGE VÉDELEM. Radványi Ádám felelőtlen lépésnek tartja cége nevének bélyeghamisítási ügyben való emlegetését. Nehezményezi, hogy a posta ilyen jellegű problémáit nem beszéli meg évi tízmillió forintos forgalmat lebonyolító ügyfelével, hanem feljelentést tesz. Szerinte a rendőrségi feljelentéssel a posta csupán saját mulasztásait igyekszik elkendőzni. Azért ugyanis, hogy a forgalmi bélyegek könnyen hamisíthatók, a posta által alkalmazott, idejét múlt, kritikátlanul gyenge védelmi eljárások okolhatók. Annak magyarázatául pedig, hogy egyes bélyegek tévnyomatai, félkész nyomatai, illetve az előállításuk során használt próbanyomatok illegálisan forgalomba kerülhettek, a posta és a megbízása alapján dolgozó nyomdák szabályszegései, gyenge biztonsági rendszerei szolgálnak.
Ezzel együtt az ügyvezető igazgató nem tagadja: február 26-i árverésük elején a rendőrség több értékesítésre meghirdetett bélyeget, elsősorban próba-, tév- és úgynevezett fázisnyomatot foglalt le. A szakértői vizsgálatok azonban a hírek szerint nem igazolták a posta gyanúját. Úgy tudni, a nyomatok a hetvenes-nyolcvanas években kerültek ki a postától. Forgalmazásukat semmi nem tiltja. Radványi emellett fontosnak tartja azt is, hogy egy-egy aukción 18-20 ezer különféle bélyeget bocsátanak árverésre. A tételek nagy száma ellenére a különösen nagy értékű, vagy korábban már hamisítási ügyben említett bélyegeket egyenként megvizsgálják. A kis értékű vagy katalógus szerint nem gyanús darabokat viszont nem vetik alá részletes szakértői vizsgálatnak. Ennek ellenére mégis felbukkanhat egy-egy kisebb értékű hamisítvány. Az ilyen esetekben az árverezők általában visszaveszik az eladott bélyeget, és visszaadják eredeti tulajdonosának. Az ügyvezető igazgató úgy gondolja, az ő álláspontjukat igazolja az is, hogy a rendőrség végül megszüntette az eljárást a RFR ellen.
NYOMOZNAK. A posta feljelentése alapján eljáró XIV. kerületi Rendőrkapitányságon nem adnak tájékoztatást arról, mit derített ki vizsgálatuk a hamis bélyegek forgalmazásáról, és miért szüntették meg az eljárást. Az ügyészség határozata alapján ugyanis ismét elrendelték a nyomozást. A nem hivatalos magyarázatok szerint azonban a nyár elején azért döntöttek az eljárás megszüntetéséről, mert nem sikerült felfedni a hamis bélyegek eredetét. Nem lehetett továbbá bizonyítani az aukciósház rosszhiszeműségét, vagyis azt, hogy munkatársai tudták: hamis bélyeget jelentetnek meg az árverési katalógusokban.
