Szakértők szerint nincs semmi meglepő abban, hogy a rendőrségnek nem sikerült igazolnia az RFR, vagy korábbi nevén Profila rosszhiszeműségét. Az aukciósházak ugyanis valóban nem kötelesek minden beadott bélyegről eredetiséget igazoló szakértői nyilatkozatot kérni. Ennek ellenére a szakértők szerint a nyomozók egy percig sem hitték el, hogy az RFR – akár a beadó felelősségére is – látatlanba vesz be bélyegeket. Ha ezt tenné, kellemetlen következményekkel kellene szembenéznie. A nála vásárolt valódi bélyeg helyett tudniillik bárki visszavihetne egy hamisat, és kérhetné annak visszavásárlását. Ez meglehetősen sokba kerülne, s rövid idő alatt tönkretenné az árverezőház hírét is. Éppen ezért a szakértők szerint csaknem teljesen bizonyos, hogy a bélyegkereskedő megvizsgálta a hozzá beadott bélyegek mindegyikét, köztük azokat is, amelyek utóbb hamisnak bizonyultak.
Hivatalosan arról sem lehet semmit megtudni, mit állapítottak meg a szakértők az RFR árverésén lefoglalt bélyegekről. Majoros László kirendelt igazságügyi bélyegszakértő nem beszél vizsgálatai eredményéről. Csupán annyit árul el, hogy több tucat bélyeget, próba- és fázisnyomatként megjelölt tételt kellett megvizsgálnia. A rendőrség és ügyészségi aktákhoz csatolt szakértői vélemény azonban beszédesebb készítőjénél. A hivatalosan nem hozzáférhető dokumentumokból kiderül: az RFR-nél lefoglalt bélyegek többségénél a Magyar Postával szembeni jogsértés – hamisítás ténye, illetve illegális forgalomba hozatal – állapítható meg. A megvizsgált több tucatnyi bélyeg közül a szakértői vélemény összeállítója csupán két tételt talált valódinak. A többi esetében szándékos beavatkozásokra, azaz egyértelmű hamisításra hívta fel a figyelmet. Arra azonban továbbra sincs válasz, honnan is származnak az árverési katalógusban szereplő hamis, vagy illegálisan forgalomba hozott bélyegek, vagy annak látszó nyomatok. Erre a rendőrségnek kellene megtalálnia a választ. –
