ADÓJÓVÁÍRÁSI LIMIT. Nem jár adójóváírás az adózónak, ha összjövedelme meghaladta az 1 millió forintot. Vagyis itt a munkaviszonyból, illetve minden egyéb forrásból származó jövedelem – például nyugdíj, osztalék, árfolyamnyereség, ingatlan-bérbeadás és hasonlók – együttes összege nem lehet ennél több. Még akkor sem jár ez a kedvezmény, ha – az utóbb egyébként teljes mértékben lakáscélú felhasználásra fordított – ingatlanértékesítésből származó jövedelmével került csak a limit fölé.
JÖVEDELEMIGAZOLÁS. A kifizető vagy munkáltató által adott jövedelemigazolástól néha el lehet, illetve el is kell térni. Előfordulhat például, hogy a munkáltató igazolja: éves szinten mondjuk 30 ezer forint adójóváírást figyelembe vett az adózónál. Ám ha közben kiderül, hogy jövedelme az ominózus limitet meghaladta, akkor ezt – bár az igazoláson feltüntették – nem szabad szerepeltetni a bevallásban.
SZELLEMI TEVÉKENYSÉG. Ha az adózó a szellemi tevékenységből származó jövedelem meghatározásakor a kifizető felé olyan nyilatkozatot tett év közben, hogy az ebből származó jövedelmét a tételes költségelszámolási szabályok szerint állapítja meg, akkor a 10 százalékos szabályt a bevallás készítésekor sem alkalmazhatja, a fordított eset viszont megengedett.
KÖLTSÉGTÉRÍTÉS. Önálló tevékenységből származó jövedelem meghatározása során a bevétel része az adózó által kapott költségtérítés is.
NYUGDÍJ. Bizonyos kivételekkel a nyugdíj nem adómentes jövedelem, csupán nem kell megfizetni a rá jutó adót. Így aztán bevallani is csak akkor kell, ha más forrásból – akár más összevonandó, akár bevallásköteles forrásadós jövedelem (árfolyamnyereség, ingatlanértékesítés és hasonlók) címen – is keletkezett jövedelme az adózónak.
MAGÁNPÉNZTÁRI BEFIZETÉSEK. Aki önkéntes biztosítópénztári, nyugdíjpénztári, vagy magánnyugdíj-pénztári befizetései után adókedvezményt akar igénybe venni, feltétlenül írja rá az erre szolgáló (01-es számú) pótlapra az érintett pénztárak adószámát. Ennek hiányában ugyanis az egyébként jogos visszatérítést sem utalja ki az adóhatóság.
VISSZAIGÉNYLÉS. Adó vagy egészségügyi hozzájárulás visszaigénylése esetén – a minél korábbi teljesítés érdekében – feltétlenül jelölje meg az adózó, hogy sem más adóhatósági jogkörrel rendelkező intézménynél (önkormányzatnál, illetékhivatalnál), sem a vámhatóságnál nincs fennálló köztartozása. Fel kell tüntetni azt is, hogy hová – milyen lakcímre, vagy bankszámlára – kéri a pénzt, ennek hiányában ugyanis az összeg az adózó folyószámláján marad.
GYERMEKKEDVEZMÉNY. A gyermekek után járó családi kedvezményt az együtt élő házastársak megoszthatják, aminek azonban feltétele, hogy az eltartottak adóazonosító jelét, vagy természetes azonosítóit megadják a bevallásban. Ugyanakkor a rokkantsági járadékban részesülő eltartott utáni adókedvezményt nem lehet megosztani.
INGATLAN BÉRBEADÁSA. Az ingatlan bérbeadásából származó bevétel egésze jövedelemnek tekintendő 1999. január elsejétől, vagyis a bevételből költség nem vonható le, tehát az esetlegesen kapott költségtérítés – közüzemi díjak ellenértéke – is a bevétel része, amely után 20 százalék adót kell fizetni.
MEGŐRZENDŐK, KÉRELMEK. Az adóbevallást tartalmazó borítékba nem szabad számlákat, igazolásokat, bizonylatokat tenni. Ezeket a papírokat meg kell őrizni, vagy ha szükséges, azok másolatát – például lakásszerzési kedvezmény érvényesítésekor az ingatlanvásárlás igazolásához a földhivatalnál iktatott szerződését – külön borítékban kell elküldeni az illetékes adóhatósághoz. Szintén külön borítékban kell postára adni a fizetési halasztás vagy részletfizetés iránti esetleges kérelmet is.
