Michael Treschownak még egy második felvonásban is bizonyítania kell. Három éve ült bele a világ legnagyobb háztartásigép-gyártó vállalatának vezérigazgatói székébe, s azóta a stockholmi székhelyű Electrolux radikális átalakításon ment keresztül. Miután szembesült azzal, hogy egy felduzzasztott mérlegű, rosszul levezényelt akvizíciókat a háta mögött tudó vállalatot bíztak rá, Treschow 21 milliárd dollár értékben adott el az alaptevékenységhez közvetlenül nem kötődő cégvagyonból, bezárt 27 üzemet, megszüntetett 50 raktárat, továbbá 14,5 ezer fővel, azaz 10 százalékkal csökkentette a csoport alkalmazottainak létszámát. Sebész Misi – ezt a becenevet akasztották rá a szakmában az 57 éves Treschowra, s az elnevezés alapjában véve a rábízott feladat sikeres végrehajtására utal. Kérdés azonban, mit lehet kezdeni egy sebészkéssel az összes szükséges operáció elvégzését követően.
Nem biztos, hogy Treschow felteszi magának ezt a kérdést, megteszi viszont ezt helyette az Electrolux számos befektetője. Ők amiatt aggodalmaskodnak, hogy nem merült-e ki a vezérigazgató eszköztára. Szükség lehet ugyanis még néhány ügyes húzásra, mert a cég – hasonlóan más háztartásigép-gyártókhoz – nehézségekkel találta magát szemben egyik fő piacán, a forgalmának 40 százalékát adó Egyesült Államokban: megemelkedett a kamatszint, csökkent az eladások dinamikája, összeolvadási hullám indult meg a társaság termékeit forgalmazó kiske- reskedelmi cégek között. S minthogy a Treschow-féle átalakítások lényegében megtörténtek, most gyakorlatilag elképzelhetetlen további költségcsökkentésekkel előállni.
BOMBATÁMADÁS. A tévedések elkerülése végett: Sebész Misi eredményei meggyőzőek, az Electrolux pénzügyi helyzete meglehetősen jó. Az augusztus közepén közzétett első félévi számok értelmében a társaság profitja a tavalyi azonos időszakhoz képest 26 százalékkal bővült, s 442 millió dollárra rúgott, miközben a forgalom 5 százalékkal, 7 milliárd dollárra emelkedett. A piaci félelmek eloszlatásához azonban mindez kevésnek bizonyult. Treschow megfogalmazásában az Electrolux részvényárfolyamát bombatalálat érte; tény, hogy a kurzus a januári 246 dolláros csúcsról szeptember elejére 135 dollárig zuhant.
Jó néhány befektető, illetve iparági szakértő állítja: a Treschow által követendő stratégia teljesen egyértelmű, a vezérigazgatónak a vállalatfelvásárlásokra kellene összpontosítania – ő azonban továbbra is a termékpaletta megújításában és a költségek lefaragásában látja a siker zálogát. Az elemzőket és a befektetési bankárokat hónapok óta foglalkoztatja annak lehetősége, hogy az Electrolux 4 milliárd dollár körüli összegért magába olvasztja egyik amerikai konkurensét, a Maytagot. E cég komoly eladási és nyereségességi problémákkal küszködik, amit jól tükröz részvényeinek megítélése is: árfolyama az utóbbi 12 hónap során a felére, 38 dollárra zuhant. “Az amerikai piacon most egyértelműen a Maytag tekinthető a legígéretesebb akvizíciónak az Electrolux számára” – mondja Anders Trapp, a stockholmi Enskilda Securities elemzője.
Treschow azonban óvatosan kezeli az akvizíció ügyét, s egyáltalán nem veri nagydobra a Maytaggel kapcsolatos szándékait. Mint mondja, egyelőre az internettel összeházasítható új készülékek kifejlesztésére helyezik a hangsúlyt, aminek révén az Electrolux név a hagyományos fehéráruk helyett a nagy profittartalmú high tech eszközökhöz kötődhet. A társaság az Ericssonnal már létre is hozott egy vegyes vállalatot intelligens lakások kialakítására, ezekben a lakóterekben a háztartási gépeket rácsatlakoztatják az internetre. Már gyártási stádiumba érkezett egy robotizált porszívó, továbbá a Smartfridge, egy olyan hűtőszekrény, amely az ajtajába épített képernyő révén tévéként, internetkapcsolattal rendelkező számítógépként is használható, mellesleg a felhasználást nyomon követve automatikus utánrendelések feladásával a kívánt szinten tartja a benne tárolt készleteket (Figyelő, 2000/23. szám).
GYENGE PROFITRÁTA. Elmés szerkentyű, annyi szent. A szakértők mégis azt állítják, hogy hosszú távra kalkulálva most többet hozna egy jól eltalált akvizíció. Valóban, sok minden szól a már említett Maytag bekebelezése mellett. E cég 20 százalékkal rendelkezik a háztartási gépek amerikai piacán, de – megfordítva – számára is jól jönne az Electrolux erős globális értékesítési pozíciója. A házasság javítaná a svéd társaság nyereségességi rátáját, ami rá is férne, hiszen az idei első félév 6,2 százalékos mutatója nagyjából a fele annak, amit az amerikai piacon a három legnagyobb részesedésű konkurense – a Whirlpool, a General Electric és a Maytag – fel tud mutatni. A Whirlpool első emberét mindenesetre nem aggasztják a Maytaggel kapcsolatos találgatások. “Ebben a szakmában mi vagyunk a legnagyobbak az amerikai piacon, s amennyiben a 3. és a 4. helyezett összeáll, akkor sem jutnak feljebb a dobogó harmadik fokánál” – szögezi le David Whitwam.
Treschow ugyan nyitottnak mutatja magát ebben az irányban is, de szerinte nem szabad mindenáron erőltetni a Maytag-ügyletet. Meggyőződése, hogy cége amerikai jelenlétére legalább ilyen jótékony hatással lesz az a júniusban kötött megállapodás, amelynek keretében 48 millió dollárért sikerült visszavennie az Electrolux márkanév ottani használatának jogát. S akkor még nem esett szó a további költségcsökkentési terveiről.
Volt idő persze, amikor mindez aligha foglalkoztatta volna az Electrolux részvényeseit. Treschow egyébként ilyen szempontból nincs rossz helyzetben, hiszen egyelőre maga mögött tudhatja a 21 százaléknyi tulajdonrésszel bíró Wallenberg-családot, amellyel mellesleg felesége révén rokonságba is került. A családi kapcsolatok fontosak ugyan, de a Wallenbergek mégis elégedettebbek lennének egy olyan részvénnyel, amelyik nem veszít az értékéből, hanem erősödik. Treschowra tehát újabb nehéz fellépés vár.
