Rég nem látott izgalommal telt a Budaipesti Értéktőzsdén az elmúlt hét második fele. Csütörtökön a BC rendkívüli közleményben tudatta, hogy a Milford Holdings Ltd. – egy írországi bejegyzésű off shore cég – 24,6 százalékos részesedést szerzett a társaságban. A hírre a vegyipari társaság árfolyama számottevően csökkent, a másik érintett cég, a TVK árfolyama pedig szokatlanul heves forgalom mellett egy nap alatt limittel, azaz 15 százalékkal erősödött (a TVK 29,9 százalékban a BC, 20,1 százalék erejéig pedig a Mol tulajdonában áll). Hétfőn a BC-részvények áresése megállt, miközben – a péntekinél kisebb ütemben – tovább folytatódott a TVK szárnyalása, s a jelentős vevői érdeklődés hatására 200 forintot meghaladó mértékben emelkedett a Mol kurzusa is. Igaz, ez utóbbi az olajipari társaság pénteki igazgatósági ülésén elhatározott, a gázüzletágat érintő átszervezéssel is kapcsolatba hozható.
VESZÉLYBEN? A három társaság közül a BC-nek mindeddig kizárólag pénzügyi befektetők voltak a tulajdonosai, akik az egyik legjobbként elismert magyar menedzsmentre bízták a cég stratégiai és operatív irányítását. Nyáron a BC – a két befektetési alap, a Croesus-Templeton páros “kiszállásakor” – 28,5 százalékot meghaladó részesedést szerzett a TVK-ban, s azóta a Mollal közösen irányítja ezt a céget is. Így a BC-ben pozíciót szerző cég mögött megjelenő stratégiai befektető – amelynek kilétét illetően szakértők a Gazpromot emlegetik – átveheti az irányítást a TVK fölött is, egyúttal veszélyeztetve a mindkét társasághoz számos szálon kapcsolódó Mol érdekeit.
Egyes elemzők szerint illogikus lépés lenne a Gazprom részéről – már amennyiben valóban róla van szó – a két petrolkémiai társaság megszerzése anélkül, hogy ugyanezt a Mol esetében is meg ne kísérelné. Legalábbis abban az esetben, ha az orosz gázipari óriás irányítani akarná ezeket a profiljától idegen vegyipari cégeket. Így a játszma tétje éppen ezért a Mol gázüzletágának megszerzése lehet.
ELLENTÉTES REAKCIÓK. A hír hatására 9400 forintról egészen 7800 forintig esett a BC árfolyama a pesti tőzsdén, ami jelzi a céggel kapcsolatos kockázatok megnövekedését, a befektetők idegenkedését a meglehetősen átláthatatlan, s az orosz politikához sok szállal kötődő Gazprommal szemben. A TVK szárnyalása mögött pedig sokan a Mol mint vásárló megjelenését sejtik. Egy ilyen lépésnek az lehetne a magyarázata, hogy az olajipari cég részesedésének 25 százalékra növelésével kívánja blokkolni a barátból esetleg ellenséggé váló BC-t. Mások ezzel szemben rámutatnak, hogy a Mol Gazpromhoz fűződő jó kapcsolata sem indokolja az ellenséges viselkedést. Ráadásul az olajcég menedzsmentje egyáltalán nem lehet biztos abban, hogy a Gazprom közvetve nem rendelkezik-e már meghatározó részesedéssel magában a Molban is. Márpedig ez utóbbi esetben a TVK felvásárlásával nem lehetne “kivédeni” a támadást.
Arról, hogy pontosan mi is történik a vegyipari vertikumban, bizonyosat senki nem tud. Elemzők azonban egyetértenek abban, hogy mindhárom érintett cég jelentősen alulértékelt, hiszen eszközeik jelenlegi szinten történő újraelőállítása lényegesen meghaladná piaci kapitalizációjukat.
GÁZHÁTTÉR. A teljes petrolkémiai olaj- és gázipari vertikum esetleges orosz “befektetői” kezekbe jutása mindenesetre nem független attól, ami az elmúlt fél évben a gázárak “szabályozása” területén történt. Kun Zsuzsanna, a CA IB vezető elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy a külföldi befektetők értékelése szerint a magyar részvénypiacon jelentősen megnőtt a politikai kockázat, ez pedig nyomott árakhoz vezet, ami azután megnyitja az utat a felvásárlási akciók előtt. Várkonyi Gergely, az ING Baring’s londoni elemzője kiemeli a vegyipari szektor kockázatának az utóbbi napok eseményei nyomán bekövetkezett jelentős növekedését, véleménye szerint azonban rövid távon nem fogják egyik társaság részvényeit sem kivezetni a pesti börzéről; a folyamat nyertese a tranzakciók során megkerülhetetlen Mol lehet.
Más elemzők szerint azért is van fantázia az olajpapírokban, mert ha megszületne az alku a kormányzattal, s a Molt megszabadulna az idei és jövő évi (általa 200 milliárd forintra taksált) veszteségtől, akkor a papír “reális árfolyama” a mostani 5 ezer forintról 8 ezer forint fölé ugorhatna.
