Dinamikus növekedést produkált a magyar gazdaság az 1999-es esztendő utolsó negyedévében, a bruttó hazai termék 5,9 százalékkal bővült, ami az eddig mért legmagasabb negyedéves GDP volumenindex – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A múlt évre számított teljes GDP-növekedés így 4,5 százalékot tett ki, s folyó áron megközelítette a 11,5 billió forintot.
Az iparban ismét átlagon felüli növekedést regisztráltak, a múlt év egészében 8,2 százalékkal, de az utolsó negyedévben már 13,1 százalékkal volt magasabb a termelés, mint egy évvel korábban. A feldolgozóiparon belül tovább nőtt a gépipar szerepe, tavaly itt már 31,3 százalékkal több bruttó hozzáadott értéket állítottak elő, mint az előző évben. A mezőgazdaság viszont meglehetősen rossz évet zárt.
A kutatók is kedvezően ítélik meg a GDP alakulását, mind a növekedés mértékét, mind a mögötte levő gazdaság szerkezetét örvendetesnek tartják. Jó irányú változásnak tekintik, hogy az év végére a fogyasztás kisebb mértékben – 4,3 százalékkal – nőtt, mint a hazai össztermék, de ezt, és a csupán 6,6 százalékos beruházási növekményt sokan potenciális veszélyforrásként kezelik a jövőre vonatkozólag. A piac a 2000. év első felében is a múlt év végihez hasonló tempót vár, s az év egészére 5 százalékot meghaladó növekedést prognosztizálnak. Kormánykörökben nagy reményeket fűznek a Széchenyi-tervhez, amelynek közel 250 milliárd forintos állami forrását – mint azt Matolcsy György gazdasági miniszter a múlt héten több fórumon is elmondta – a kidolgozás alatt álló jövő évi költségvetési terv tartalmazza, s remélik, hogy a befektetők hasonló nagyságrendű összeggel egészítik ki ezt. –
