Mérsékelheti a Budapesti Értéktőzsde volatilitását a nyugdíjrendszer átalakítása, annak eredményeképpen ugyanis megerősödhetnek a magyar intézményi befektetők. Csakúgy mint a fejlett nyugati országokban, a társadalom elöregedésével Magyarországon is felértékelődik a magán- és az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe. A nálunk eddig kizárólagosan alkalmazott felosztó- kirovó rendszer a mind kedvezőtlenebb aktív kereső- nyugdíjas arány miatt egyre kevésbé képes ellátni feladatát. A régi rendszer egyik alappillére a magas infláció volt, ennek további lassulásával – hívta fel a figyelmet Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezető-helyettese – mind kevésbé finanszírozható ez a szisztéma. A korhatár emelése, a járulékalap szélesítése és a nyugdíjak indexálásának megváltoztatása csak időleges megoldás lehet. A veszélye ezen lépések meghozatalának ugyanis az egyéni járulékfizetési hajlandóság jelentős mérvű csökkenése.
A nyugdíjpénztárak szerepe az elkövetkező években jócskán megnövekedhet, az általuk kezelt vagyon – a Concorde Értékpapír Rt. előrejelzései szerint – 2000-re elérheti az 500 milliárd forintot, 2010-re pedig a GDP 21 százalékát jelentő 6 ezer milliárd forintot. Tíz év múlva már ez az összeg adhatja a háztartások nettó megtakarításának 27 százalékát. A magánpénztárak az elmúlt év végén a vagyonuk 1,3 százalékát, az önkéntes nyugdíjpénztárak pedig 13,2 százalékát tartották részvényekben. Ha az előrejelzésekben szereplő nagyarányú tőkegyarapodást és ezen belül a részvények arányának feltételezhető növekedését figyelembe vesszük, mindenképpen jelentős tőkepiaci szereplők lesznek a következő években a nyugdíjpénztárak. A folyamat nem egyirányú, hiszen – mint az európai példák is mutatják – a fejlett tőkepiac és a fejlett nyugdíjbiztosítási rendszer kölcsönösen feltételezik egymást.
