Pontosan 60 millió 502 ezer 500 dollárt kellett kimondania annak a szerencsés gyűjtőnek, aki a hat alkudozó közül végül is hazavihette Cézanne 1894 táján festett mitikus csendéletét a Sotheby’s május 10-i New York-i aukciójáról.
Cézanne ugyanezen időszakában alkotott másik csendélete 1994-ben 28,6 millió dollárért talált új gazdára – ugyancsak a Sotheby’s közvetítésével -, míg egy későbbi almás csendéletet piaci hírek szerint 1997-ben Ronald Lauder 50 millió dollár körüli összegért vásárolt meg egy jó nevű párizsi műkereskedő közreműködésével.
A mostani New York-i aukción egyébként a diplomataként, újságíróként, filantrópként ismert, híres gyűjtő, John Hay Whitney és felesége hagyatékának egy része került kalapács alá; az összbevétel meghaladta a 128 millió dollárt. Az est másik fénypontjaként 35 millió dollárnál ütöttek le egy Seurat tájképet, a Grande Jatte szigete című művet, amely az utolsó magánkézben lévő e témát megörökítő műve a pointilista művésznek.
A Withney-hagyaték fényes sikere után a folytatás már visszafogottabb volt New Yorkban, ahol május 11-én ismét a Sotheby’s lépett a porondra, majd másnap a Christie’s árverezője vette kezébe a kalapácsot. Mindkét estén impresszionista és modern művekre lehetett licitálni, a főként amerikai, és azok között is a piac iránt újonnan érdeklődő gyűjtőkből verbuválódott közönség ezúttal kevesebb lelkesedést mutatott a megszokottnál. A Sotheby’s kasszájába összesen 55,5 millió dollár került, a felkínált 48 tételből 18 visszamaradt, egy Degas, egy Toulouse-Lautrec és egy Paul Klee művet pedig visszavontak, miután a licitálók még az eladó által megszabott minimumárig sem mentek el. Az egyetlen említésre méltó licitet a krónikások egy Monet képnél jegyezték fel, amely 11,9 millió dollárért talált vevőt. A Christie’snek másnap mindössze egy mű esetében volt oka kisebb örömre: Van Gogh 1888-ban Arlesban készült képe 20 millió dollárért talált vevőt, ám ezt követően szürkeségbe torkollott az árverés. –
60 és fél millió dollárért
