Nem hozott eredményt a múlt heti magyar-lengyel agrárkereskedelmi egyeztetés. A maratoni tárgyalásokon a magyar takarmánykukoricát érintő lengyel vámkedvezmény megvonását és az arra tett magyar válaszintézkedéseket vitatták meg a CEFTA-partnerek, s noha mindkét fél hangoztatta nyitottságát, közeledést mégsem sikerült elérni.
A lengyel kormány 1997 végén vette ki a magyar takarmánykukoricát a vámkedvezményekben részesülő agrártermékek köréből, mivel abban az évben a korábbi szintet lényegesen meghaladó mennyiségű magyar eredetű importot regisztrált. Balás Péter, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára már akkor kijelentette, hogy a lengyel álláspontot csak abban az esetben tudja elfogadni a magyar kormány, ha a kedvezményes vám a korábbi évek átlagát jelentő kvótára továbbra is érvényben marad. Varsó ugyan ez év májusában 70 ezer tonna magyar takarmánykukoricára hirdetett meg kvótát, ám a GM sem a mennyiséggel, sem pedig az időben felosztással – a betakarítás után csak 8 ezer tonna exportjára van lehetőség – nem elégedett. Ezért válaszlépésként június 14-i hatállyal ellenintézkedéseket foganatosított, mintegy 4,0-4,5 millió dollárnyi import értékben. A helyzetet tovább rontja, hogy Varsó áprilisban a magyar sertés- és baromfihústól is megvonta a CEFTA nyújtotta kedvezményt.
A vita lényege, hogy a CEFTA 14. cikkelyét eltérően értelmezik Budapesten és Varsóban. A lengyel kormány mindkét esetben erre a pontra hivatkozva lépett, mondván a magyar export piaci zavarokat okoz. Budapest azért nem tartja elfogadható hivatkozási alapnak a 14. cikkelyt, mert nem látja bizonyítottnak a piaczavarást. A lengyel tárgyalódelegáció azonban a múlt heti – immár a 12. – tárgyalási fordulóban is azt hangoztatta, hogy a CEFTA egyetlen okmányában sem található olyan definíció, amely iránymutatást adna arról, mi is minősül piaczavarásnak.
A vita a konkrét ügyön túl azt is mutatja, hogy a CEFTA-ban lengyel nyomásra kialakulóban van az a szemlélet, miszerint az agrártermékek kereskedelmét külön kellene kezelni. Budapest ezzel ellentétes állásponton van. Balás szerint nem szabad jelentőséget tulajdonítani az áruforgalmi egyenlegnek, amely magyar többletet jelez.
A lengyel lépéseknek Budapest szerint az is a kellemetlen következménye, hogy egyre több CEFTA-ország él az agrártermékek esetében ezzel az eszközzel. Így a román kormány egy évre felfüggesztette a Magyarországról bevitt sertéshús és baromfitermékek kedvezményes CEFTA-vámját. Ezekre a termékekre az eddigi 25 százalék helyett 45 százalék vámot kell majd fizetni – jelentették be Bukarestben. A Gazdasági Minisztériumot azért lepte meg ez az intézkedés, mert a kérdésben megkezdődtek a tárgyalások, s azokon “biztató” részeredményeket értek el. Mindkét kérdés az e heti budapesti CEFTA vegyes bizottsági ülésén is napirendre kerül, ahol várhatóan lengyel javaslatra agrárkereskedelmi albizottságot hoznak létre. Az új grémiumot Magyarország fogcsikorgatva támogatja – ám nem hisz abban, hogy a vitás kérdések megoldásához jelentősen hozzájárulna a multilaterális szerv -, a javaslatot kidolgozó lengyelek viszont sokat remélnek ettől a testülettől. –
