Szabályozási és koordinációs problémák miatt nem volt zökkenőmentes a pénzügyminiszter felügyeleti jogosítványainak érvényesítése az elmúlt években az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnél (ÁPTF) – áll az Állami Számvevőszék (ÁSZ) múlt héten publikált jelentésében, amelyet a szervezet a pénzügyi tárca 1994 és 1998 közötti pénzügyi-gazdasági tevékenységének ellenőrzéséről készített. Az ÁSZ megállapítása szerint az ÁPTF 1997-es tevékenységéről nem számolt be a kormánynak, mivel a Pénzügyminisztériummal (PM) nem tudtak megállapodni a jelentéssel kapcsolatos észrevételekről. Ugyancsak akadályozta a felügyeleti jogkör gyakorlását, hogy üzleti titok sérelmére hivatkozva a felügyelet nem biztosította a hozzáférést adatbázisához.
A Magyar Nemzeti Banknál gyakorolt tulajdonosi jogokkal kapcsolatban az ÁSZ leszögezi: a jegybanktörvény hiányossága, hogy nem részletezi a felügyelőbizottság mint ellenőrző szervezet feladatait és hatáskörét, miközben a tulajdonosi jogokat részben e testületen keresztül biztosítja. A vizsgált 4 éves időtartam alatt a minisztérium saját fejezeti kezelésű ki-adásainál a bemutatott dokumentumok alapján nem lehetett meggyőződni azok cél szerinti felhasználásáról. Az ÁSZ megállapította: a hivatali gépkocsik – a futásteljesítmény, illetve a műszaki állapot miatt indokolt – értékesítésénél szabálytalanul és célszerűtlenül járt el a PM.
A számvevők azt is kifogásolták, hogy fontos döntések születtek a szűkebb körű vezetői értekezleteken, amelyekről emlékeztető nem készült, pedig a megfelelő információáramláshoz ez elkerülhetetlen. A korábbi ellenőrzésekben megállapított hiányosságokat néhány esetben évek óta nem számolták fel a PM-ben. Így például a lakásalap megszüntetése óta rendezetlen a lakáskötvények elszámolása, ezért 48 milliárd forint tőke- és kamatfizetési kötelezettség terheli a költségvetést. –
