A legnagyobb magyar vállalatoknál a felső vezetők kevesebb mint egyötöde nő; fizetésük átlagosan alig több mint 80 százaléka a férfiakénak, s a legjobban fizetett öt vezető között csak a vállalatok 40 százalékánál fordulnak elő nők is. Ez derül ki a Figyelő felméréséből, amely az 1997-ben legnagyobb árbevételt elért vállalatok körében, de már az 1998-as adatok alapján igyekezett feltérképezni a helyzetet. A Figyelő TOP 200 első 60 helyén álló cégekhez küldtük el a kérdőívet (ami valójában 50 céget jelent, hiszen kimaradtak azok a vállalatok, amelyek már a TOP 200-ban sem vállalták a megjelenést). Választ 36 helyről kaptunk, de nem mindenütt válaszoltak valamennyi kérdésre. Így is látható azonban, hogy a nők aránya kicsi az operatív felső vezetésben és a társaságok igazgatóságában egyaránt.
Csak 23 vállalatnál, azaz a válaszolók 63,9 százalékánál került be (akár egyetlen) nő az operatív felső vezetésbe, létszámarányuk pedig átlagosan 18,4 százalék. Ez a mutató annál a vállalatnál sem éri el a 30 százalékot, ahol a legtöbb női vezető van. A felső vezetésben dolgozó nők összjövedelme (tehát az összes készpénzes kifizetés) átlagosan 83,2 százaléka a férfiakénak (az e kérdésre válaszoló 20 cégnél), de van egy vállalat, ahol a nők keresnek többet: ott az arány 102,2 százalék a javukra. Az alacsonyabb összjövedelmet nem feltétlenül a diszkrimináció magyarázza, hanem inkább az, hogy a válaszolók közül egyetlen cégnél sincs nő a nyilvánvalóan legjobban fizetett első számú vezetői poszton.
A válaszoló 26 részvénytársaságnak pontosan a felében egyáltalán nem kaptak helyet nők az igazgatótanácsban. Annál a 13-nál, ahol viszont vannak nők, létszámarányuk átlagosan 17,9 százalék, s a legjobb esetben is csak az egyharmadot éri el. Hét cégnél sem az igazgatótanács tagjai között, sem az operatív felső vezetésben nincsenek nők.
