A borongós előrejelzések dacára viszonylag jól kezdte az áprilistól számított pénzügyi évet a japán gazdaság. Az időszak első három hónapjában a GDP – a kismértékű csökkenésről, de legföljebb stagnálásról szóló prognózisokkal szemben – reálértékben 0,2 százalékkal gyarapodott az előző negyedévhez, és 0,9 százalékkal az elmúlt pénzügyi év azonos periódushoz képest. A január-márciusi időszakban 2 százalékos bővülést regisztráltak, ami akkor a már ötödik negyedéve tartó recessziót törte meg (Figyelő, 1999/36. szám).
Mint a kormányzati gazdaságtervezési hivatal (EPA) adataiból kitűnik, a növekedés leginkább a lakossági fogyasztásnak köszönhető. E tétel mintegy 60 százalékos részaránnyal szerepel a GDP-ben, s ezért az amúgy igen csekély, 0,8 százalékos fogyasztásbővülésnek is nagy jelentősége van. Közgazdászok azonban rámutatnak, hogy a lakossági jövedelmek – az igen alacsony kamatok ellenére – még mindig inkább megtakarításokba, mintsem fogyasztásba vándorolnak, emellett a rekordszintű munkanélküliség értelemszerűen korlátozza a felhasználható jövedelem mennyiségét.
A GDP-adat a vegyes összetétel ellenére is kedvező fogadtatásra talált a pénzpiacokon. Nemcsak Tokióban, de Ázsia-szerte emelkedtek a részvényárfolyamok, a jen dollárkurzusa pedig – folytatva az elmúlt hetek némileg ugyan ingadozó tendenciáját – több mint 2 százalékkal, 107,58-ra erősödött. A piaci szereplők többsége arra számít, hogy a japán jegybank rövidesen interveniál a nemzeti valuta gyengítése érdekében, minthogy a fizetőeszköz túl gyors – s a gazdaság javulásának elébe vágó – erősödése igencsak rontja az exportőrök helyzetét, s ezzel nehezíti a konjunktúra megszilárdulását. –
