Dél-Koreában és Thaiföldön biztatóan alakulnak az események, ugyanakkor Indonézia, Kína, Japán, Brazília és Oroszország jövője nyugtalanságra ad okot – ez szűrhető le a világgazdasági fórumon hangot kapott véleményekből. Az elemzők többsége szerint Délkelet-Ázsia túljutott a legnagyobb traumán, a pénzvilág elkerülte a legrosszabbat. Egyesek ugyanakkor bizalmi válságról, eltúlzott kapacitásokról beszéltek, sőt többen a kapitalizmus általános válságát emlegették. Mások, köztük Rudi Dornbusch, a Massachusetts Institute of Technology professzora szerint „ez a haverok és gazfickók kapitalizmusának krízise, az ostoba vezetés csődje”.
Az érintettek közül a thaiföldi miniszterelnök egyrészt felvázolta a globális recesszió rémképét, s utalt rá: az érintett térségben kérdésessé válhat a gazdasági liberalizáció folyamata, amennyiben a Nyugat nem kellő erőkkel siet a támogatásukra. A kormányfő másfelől megnyugtatta a hallgatóságot, mondván: Bangkok a Nemzetközi Valutaalap előírásait szigorúan be fogja tartani.
Dél-Korea képviseletében az elnök tanácsadója a külföldi bankokkal a napokban aláírt megállapodásokat méltatta. E szerint a mintegy 30 milliárd dolláros rövid lejáratú tartozásokból 24 milliárd dollárnyi hitelt átalakítanak. Az ide tartozó kölcsönöket 1 éves, illetve 3 éves lejáratú középtávú hitelekké váltják át, a londoni bankközi kamatláb felett 2,25-2,75 százalékos, változó kamatfelárral. A bankok február végén teszik majd meg formálisan is a hitelek átváltásáról szóló ajánlataikat, és a művelet március végéig be is fejeződhet. E megoldással az ország azonnal visszafizetendő tartozása az egy évvel ezelőtti 62 százalékos arányról az összes adósság 30 százalékára csökken. A dél-koreai elnöki tanácsadó ígéretet tett arra, hogy Szöul lépni fog az állam által eddig favorizált, eladósodott konglomerátumok sorsának rendezése, valamint a pénzintézetek újratőkésítése ügyében. A szociális háló megteremtése érdekében ugyancsak intézkedések várhatók.
A legnagyobb vitákat Davosban a Tokióban történtek váltották ki. Rudi Dornbusch szerint Japán a régió a legerősebb és egyúttal a legrosszabbul irányított gazdasága. A professzor sürgős tennivalóként jelölte meg a belső kereslet élénkítését, a dereguláció gyorsítását, és a pénzügyi rendszer radikális rendbetételét. A „Mister Yen”-ként ismert Szakibara pénzügyminiszter-helyettes által ismertetett gazdaságélénkítő csomagterv és a két hónapon belül elfogadandó költségvetés Davosban nem hatott elég meggyőzően.
Európa és az Egyesült Államok nem fogja túlságosan megsínyleni a válságot – értettek egyet a szakértők, akik szerint azonban 6-9 hónapon belül egy újabb hullámra kell számítani. Kenneth Courtis, a Deutsche Bank tokiói közgazdásza szerint ez azokat az országokat fogja sújtani, amelyek számára túl nagy konkurenciát jelentenek a leértékelődött valutájú ázsiai országok. A legveszélyeztetettebb régió ezúttal Latin-Amerika és Kelet-Európa lesz; ezen belül a szakértő főként Brazíliát és Oroszországot emlegette. Ezen államok hitelfelvételi lehetőségei szűkülnek, és a nyersanyagárak süllyedése is nehéz helyzetet teremt számukra. Ugyanakkor külkereskedelmüket hátrányosan befolyásolja az ázsiai valuták leértékelődése.
Csubajsz első orosz miniszterelnök-helyettes máris az ázsiai rossz szelekkel indokolta az ország pénzügyi nehézségeit, s Moszkva radikális kamatemelését. Az orosz központi bank 28 százalékról 42 százalékra emelte az irányadó refinanszírozási kamatlábat, miközben a Lombard kamat – minden lejáratra – 36 százalékról 42 százalékra nőtt. Az intézmény elrendelte azt is, hogy a kereskedelmi bankoknak egységesen a kihelyezett hiteleik 11 százalékának erejéig kell tartalékolniuk. Eddig a különböző lejáratokra és valutákra eltérő tartalékolási kötelezettségek voltak érvényben; a devizahitelekre általában 9 százalék vonatkozott. Az intézkedésre azt követően került sor, hogy az utóbbi napokban felgyorsult a kormánykötvények eladása: a befektetők ugyanis aggódnak a költségvetés és a rubel stabilitása miatt. A Lombard kamatot utoljára tavaly decemberben emelték, akkor is a külföldi befektetők kötvénypiaci menekülése láttán. A refinanszírozási kamat és a devizatartalékolási ráta novemberben emelkedett utoljára.
Latin-Amerika is megszólalt Davosban: a mexikói jegybankelnök, Guillermo Ortiz Martinez arról beszélt, miként sikerült a vártnál is gyorsabban megoldaniuk az 1994-95-ös pénzügyi válságot. A brazil elnök, Fernando Cardoso pedig váltig bizonygatta: országa nincs kitéve az ázsiai vírusnak; a gazdaság elég stabil, s nincs szükség a nemzeti valuta leértékelésére. Egyes szakértők szerint ellenben úgy vélték, hogy a brazil fizetőeszköz, a real 15-30 százalékkal túlértékelt.
