“1:45-kor várunk a 2:35-ös Wizz géphez, de a kapunyitásig (1:45) hátra van még 60 perc. Az óraátállítás lehet a dologban? De az órát ugye háromkor állítják vissza kettőre. Háromkor nekünk már a levegőben kellene lennünk…” – tette közzé az Egek Ura blog reptéren várakozó szerzőjének 1:49-kor posztolt fényképes bejegyzését a portál.
A lap információi szerint az utasoknak egy órával többet kellett várniuk végül, mivel a budapesti reptér hamarabb állt át az ország többi részénél. A repülőtéren egyébként összesen két járatot érintett az óraátállítás: a Galaxy Air 02:15-kor Hurghadába és a Wizz Air 2:35-kor Dubaiba induló gépeit.
Mit nyerünk az óraátállítással?
Hiába alhatunk egy órával többet, a magyarok 85 százaléka szerint erre nincs semmi szükség. Gazdasági szakértők egy része viszont az állítja, hogy az átállítással egy kisebb város energiafogyasztását lehet megtakarítani. Egy másik részük viszont mindezt cáfolja.
Elkezdődött a téli időszámítás
Az órákat hajnali háromkor kellett egy órával visszaállítani.
A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. által évtizedek óta gyűjtött, a magyar villamosenergia-rendszerre vonatkozó részletes adatokból kiderül, hogy az órák tavasszal történő előre állítása jelentős megtakarítást eredményez. Ezzel összessen megközelítőleg 120 gigawattóra energiát lehet megspórolni, ami egy nagyváros, azaz mintegy 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg.
A Mavir tájékoztatása szerint a megtakarítás abból adódik, hogy az órák előreállítása után – a tavaszi és őszi napéjegyenlőség közötti időszakban – a világos órák jobban igazodnak az ébrenlét időszakához. Az átállást követő időszakban este később sötétedik, tehát később kell felkapcsolni a világítást, az viszont, hogy reggel később világosodik, nem jelent számottevő különbséget a fogyasztásban. Ősszel, az órák visszaállítása után ugyan hamarabb sötétedik, de ezt összevetve azzal az időponttal, amikor a családok jellemzően hazaérkeznek, ismét kisebb a különbség.
