Egy több milliárd dolláros forgalmú szoftvercég vezetőjeként Ön mire számít az informatika egyetemes fejlődése terén?
– Az emberek – beleértve a nagy informatikai cégek vezetőit is – általában valamiféle drámai változást várnak a jövőtől, ami alapjaiban felforgatja megszokott világukat, akár már a következő esztendőkben. Én nem hiszek az ilyen hirtelen fordulatokban. Egy alapjaiban új technológiára való áttérés idejét nem években, hanem évtizedekben mérik. Két forradalminak nevezhető váltás volt eddig: az egyik a PC megjelenése, a másik az Internet elterjedése – ilyen nagyságrendű ugrásokra nem számítok mostanában. Ha kicsit messzebbre tekintünk, akkor talán az úgynevezett objektum alapú szoftverkészítési technológiák rohamos elterjedése növelheti meg olyan mértékben a termelékenységet a szoftverfejlesztésben, ami alapvetően átformálhatja ennek az iparágnak a képét. A mindennapi élet szempontjából azonban az igazi áttörést az jelenti majd, amikor az informatikát már nem csupán olyan üzleti tevékenységek és alkalmazások támogatására használjuk, mint a könyvelés, a vállalatirányítás, a kereskedelem, a raktárkezelés és hasonlók, hanem a számítógép a légkondicionáló rendszerektől a kenyérpirítóig szinte mindenbe bevonul, ami körülvesz bennünket.
Ahhoz, hogy az Internetre épülő hálózati számítástechnika elterjedjen az üzleti élet kritikus területein is, garantálni kell az adatátvitel biztonságát. Mikorra várja e gátak áttörését?
– Én ma sem érzem ilyen kritikusnak ezt a problémát. Nekünk is vannak olyan titkosító és illetéktelen hozzáférést megakadályozó szoftvertermékeink, amelyek lehetővé teszik az éles üzleti alkalmazások használatát az Interneten keresztül. Számos olyan céget ismerek, amelyek kizárólag internetes úton bonyolítják le kereskedelmi tranzakcióikat felhasználóikkal vagy viszonteladóikkal. Talán nem közismert, de cégünk a titkosítási szoftverek egyik legnagyobb szállítója a világon.
A cég forgalmának döntő része termékértékesítésből származik.
– Kétségtelen, hogy mindmáig a termékek fejlesztésére és eladására helyezzük a hangsúlyt, azok bevezetésében, a rendszerintegrációban és az alkalmazásfejlesztésben pedig alapvetően partnereinkre támaszkodunk. Három év múlva azonban bevételeink felét már az utóbbi tevékenységekből reméljük elérni. Ehhez természetesen nem elegendő a belső erőátcsoportosítás; cégfelvásárlásokat is tervezünk. Vételi ajánlatot tettünk a világ egyik legnagyobb rendszerintegrátor cégére, a Computer Science nevű vállalkozásra, ám annak vezetősége ezt elutasította, így e közel 10 milliárd dolláros üzlet nem jött létre. Jelenleg nem egy ehhez hasonló óriásfúzión, hanem kisebb felvásárlások előkészítésén dolgozunk.
Gondolkodnak-e azon, hogy ne csak potenciális piacként tekintsenek Magyarországra, hanem kihasználják azt a szoftverfejlesztői kapacitást, amelyet az itt lévő szürkeállomány jelent?
– Ismerem a térségben élők kiváló szellemi adottságait; hogy mást ne mondjak, cégünk első kereskedelmi szoftverét egy cseh programozó készítette. A Computer Associates azóta is igyekszik a világ minden táján megtalálni a tehetséges embereket. Indiában például öt év alatt 100 millió dollárt fogunk befektetni; Delhiben már működik egy fejlesztő központunk, amelyben az év végére több mint háromszáz programozó dolgozik majd. Jövőre adjuk át Angliában a 100 millió fontos költséggel korszerűsített európai főhadiszállásunkat. Noha ilyen léptékű konkrét tervekről Közép- és Kelet-Európát illetően még nem tudok nyilatkozni, határozott célunk, hogy e régióban is nyissunk ebbe az irányba.
A mellékletet Takács Gitta szerkesztette
