A Nemzetgazdasági Minisztérium továbbra is cáfolja, hogy léteznének azok a 4 évvel ezelőtti kutatások, amelyek az ő megrendelésükben a vasárnapi zárva tartás hatásait taglalnák, úgy mint forgalomcsökkenés, munkanélküliség növekedése. Hétfői közleményükben azt írták, 2011-es külső beszerzéseik közül csak az M.S. Concord Tanácsadó és Szolgáltató Bt-től megrendelt közvélemény-kutatás foglalkozik a vasárnapi pihenőnappal.
A cég 2011 áprilisában készített felmérést a vasárnapi nyitva tartás lakossági megítéléséről a minisztérium megrendelésére (most már fent van a kormány.hu-n). Ebben 800 főt kérdeztek meg vásárlási szokásaikról.
Ebben a tanulmányban is vannak azért érdekes megállapítások, például amikor azt írják az elején, hogy a lakosság enyhe többsége ellenzi a vasárnapi zárva tartást. Ennek egyik oka pedig az lehet, hogy az emberek nem akarják, “hatalmi” eszközökkel befolyásolják vasárnapi szokásaikat.
Az is kiderül belőle, hogy a nagybevásárlások mindössze kevesebb mint ötöde esett vasárnapra.
És hogy a notórius vasárnapi vásárlók voltak kisebbségben:
Sokat mondó az is, ki miért vásárolt vasárnap:
Az előzmények ismeretében (gondolunk itt némi multiüldözésre) talán ez sem meglepő, hogy a kormány végül beállt a vasárnapi zárva tartás mögé, ha ezt a grafikont megnézzük:
A dokumentum – a Népszabadságban megjelent hírekkel ellentétben – nem a vasárnapi pihenőnap lehetséges következményeiről szóló hatástanulmány – írta az NGM hétfői közleményében.
A Népszabadság hétfőn egyébként nem is ezt írta, hanem azt, hogy az M.S. Concord készített egy tanulmányt vasárnapi nyitva tartás lakossági megítéléséről. És megszólaltatták Mátyási Sándort, a vizsgálat vezetőjét, akinek szakterülete a gazdaságszociológia, a társadalmi konfliktusok kezelése.
Három tanulmány lehetett
Mátyási úgy emlékszik, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2011 tavaszán kérte a felmérést, a vizsgálatokat márciusban lefolytatták, a jelentést április közepén átadták. A tanulmány sorsáról Mátyási nem tud, de információja szerint az NGM három tanulmányt is rendelt a vasárnapi tiltásról. Ők csak a lakossági felmérést végezték, de a teljes körű áttekintéshez az NGM tervezte a munkaadókra, illetve a munkavállalókra vonatkozó tanulmány elkészítését is. Azt a gazdaságszociológus sem zárta ki, hogy a másik két felméréshez a kamarák, szakszervezetek szolgáltattak adatokat és az alapján az NGM készített tanulmányt. Erről nincs pontos információja.
A lap persze a cikkben emíltést tett arról is, hogy korábban megírták: az NGM berkeiben több hatástanulmány készült, ezek összesített eredménye alapján döntött a kormány 2011-ben a KDNP ötletének elvetéséről. S jelezték, az akkori hatástanulmány eljutott hozzájuk, melyben szerepelt, hogy 10-15 ezer dolgozó is elveszítheti az állását, és közel 50 milliárdos veszteség érheti a büdzsét.
A Nemzetgazdasági Minisztérium azonban hétfői közleményében továbbra is azt hangsúlyozza, hogy csak egyetlen tanulmány készült, a lakossági megítélésről. Vagyis továbbra is azt állítják, amit pénteken: nincs tudomásuk arról, hogy ebben a témában hatáselemzés született volna a minisztérium megbízásából.
