Akár 200-300 milliárd forinttal is nőhet a költségvetés bevétele egy-két éven belül, ha betöltik a jelenleg mintegy 10 ezer szabad információs és kommunikációs technológiai (IKT) állást Magyarországon – mondta Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke hétfőn, Budapesten, újságírói háttérbeszélgetésen.
Hozzátette: ennek feltétele, hogy a kormány megfelelő forrásokat biztosítson a kis- és középvállalatok (kkv) digitális transzformációjára, az IKT-megoldások minél szélesebb körű alkalmazására, valamint az informatikai oktatásra és szakképzésre.
100 milliárd forint kellene
Az IVSZ elnöke szerint ehhez a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban a tervezett néhány tízmilliárd forint helyett mintegy 100 milliárd forintra lenne szükség.
Laufer Tamás kiemelte: az infokommunikációs iparág a hazai össztermék mintegy 10-12 százalékát adja, a magyar szoftverexport a 3 évvel ezelőtti 200 milliárd forintról 300 milliárd forintra nőtt minden szektorban.
Átértelmezett versenyképesség
Vityi Péter, az IVSZ alelnöke megjegyezte, hogy az informatika versenyképességi előnye korábban a termelési hatékonyság növeléséről, költségcsökkentésről szólt. A digitális transzformáció eljövetelével már másképp gondolkoznak erről, mivel a versenyképességet – Magyarországon – le lehet fordítani exportképességre is – mondta.
A kiindulópont az innováció, egy új ötlet, majd kell megfelelő számú szakember, hogy termék legyen belőle, ezt követően szükség van finanszírozásra, hogy elkezdődjön a gyártás, majd világpiaci növekedésre, amivel nemzetközi sikereket lehet elérni – sorolta. Gazdaságpolitikai szempontból kérdés, hogy termel-e hasznot és generál-e munkahelyeket az innováció – mondta.
Kérdés az is, hogy lehet-e irányítani az innovációt, kiválasztani olyan technológiákat, ahol Magyarországnak jó esélye van a világpiacon.
Átrendezhetik a gazdaságot
Utalt a McKinsey nemzetközi tanácsadócég tanulmányára, amely 12 olyan technológiát sorolt fel, amik 2020-ig jelentős gazdasági átrendeződést fognak gyakorolni a világpiacon. Ezek között van egyebek mellett a háromdimenziós nyomtatás, a dolgok internete (Internet of Things, IoT), valamint az új olajkutatási technológiák.
Magyarországnak a pályázati források elosztásánál az IVSZ javaslata szerint az IoT technológiára kellene fókuszálnia, mivel ez a terület több, IKT és nem-IKT jellegű iparágat érint, azaz ösztönözné a vállalatok digitális transzformációját – tette hozzá az IVSZ alelnöke.
A speciális tudást kellene erősíteni
Horváth Ádám, az IVSZ oktatási szakértője kiemelte: az oktatásnak nem csak programozó matemematikusok képzésével kell foglalkoznia, hanem informatikai alapkészségek – mint a logika, szabályozás, minták felismerése – fejlesztésével is. Ehhez szükséges lenne a megfelelő IKT infrastruktúra megteremtése, aminek része, hogy újabb eszközökre cseréljék a legtöbb magyarországi iskolában 3-6 év közötti, egyes esetekben csak szöveges tartalmak megjelenítésére alkalmas számítógépeket.
Horváth Ádám kitért arra is, hogy a Magyarországon általános IKT képzés jellemző, ami drága és hosszú, ráadásul az így szerzett tudás az öt éves képzés ideje alatt elavul. Fontos lenne a speciális tudás szerzése, a szakosodás, a továbbképzések erősítése – tette hozzá.
