Gazdaság

Olcsóbb lehet a hitele, ha jelentkezik

Magyarországon lényegében életbe lépett a kamatplafon.

Mától lép életbe egy új jogszabály, amely korlátozza a banki kölcsönök árát. Eszerint senki sem adhat majd olyan kölcsönt, ami drágább ennél, még a magánszemélyek sem egymásnak. A szakszóval élve referencia kamatláb alkalmazása azt jelenti, hogy a kölcsönszerződésben kikötnek egy viszonyítási alapot, ehhez képest kérhet egy korlátozott felárat a pénzintézet. Ez minden típusú hitelre vonatkozik majd a folyószámlahiteltől a hitelkártyákon és áruhiteleken át a magánkölcsönökig, ám szakértők szerint főként a személyi kölcsönökre és a szabad felhasználású jelzáloghitelekre lehet hatással.

31 és 46 százalék lesz a plafon

A legtöbb hitel esetében nem lehet majd jegybanki alapkamatnál 24 százalékponttal drágább a teljes hiteldíjmutató (thm). A jegybanki alapkamat jelenleg 7 százalék, így ha bemegyünk egy bankfiókba, nem ajánlhatnak nekünk 31 százaléknál magasabb thm-mel jelzáloghitelt vagy személyi kölcsönt. Magasabb plafont kapott a hitelkártya, a folyószámlahitel, a zálogos hitel és az áruhitel: ezeknél a thm nem lehet magasabb alapkamat+39 százaléknál (jelenleg tehát 46 százaléknál.)

A törvénymódosítás elsősorban nem a bankok kínálatában okoz majd érdemi változást, hanem az egyéb pénzügyi vállalkozásoknál, közvetítőknél. Emellett a magánjogi szerződéseket érintheti, és komoly előrelépést jelenthet az uzsorakölcsönök visszaszorításában – írja a Bankometer.hu egy elemzésében. (A jogszabály a magánszemélyek közötti kölcsönökre is vonatkozik – ezeknél a kamat annyi lehet, mint a jegybanki alapkamat, hacsak nem állapodnak meg előzetesen többről. Ám itt is van határ: a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét meghaladó részét nem kell kifizetnie az adósnak.) A jegybanki alapkamat most rekordmagasságban van, és akár féléves távlatban is lehet csökkentésére számítani. Ha pedig élénkül a gazdaság, még ennél is alacsonyabb lehet.

Csökkenhetnek a törlesztőrészletek

A régebben megkötött jelzálog-szerződéseknél rögzíthetik az ügyfelek a kamatot, de csak akkor, ha az adós bemegy a bankba, és kéri ezt. Akár sok százezer ember törlesztőrészlete csökkenhet, ha időben – augusztus végéig – jelzi bankjának, hogy szeretné szerződését az új jogszabálynak megfelelően átalakítani. A Bankometer szerint ez azoknak lesz jó, akik nem végtörlesztettek, és nem tudnak részt venni az árfolyamrögzítésben – akik a portál szerint nem lesznek túl sokan. Fontos azonban, hogy a jogszabály nem kötelezi a pénzintézeteket arra, fejlesszenek és ajánljanak terméket a szerződésüket módosítani kívánó ügyfeleiknek.

2011 decemberében forintalapú szabad felhasználású jelzáloghitelt majdnem 73 ezer ember törlesztett. Személyi hitelt forintban 712 ezren vettek fel a tavalyi év végéig. Az áruvásárlási kölcsönt mintegy 470 ezren választották – írja a Magyar Nemzeti Bank egyik statisztikája.

Mitől nőhet a kamat?
Forinthitelnél a 3, 6 vagy 12 havi budapesti bankközi kamatláb (BUBOR) vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az Államadósság Kezelő Központ által havi rendszerességgel közzétett 3 vagy 5 éves állampapír átlaghozam alkalmazható referenciaértékként. Euróalapú hitelnél a 3, 6 vagy 12 havi, euróra vonatkozó irányadó bankközi kamatláb (EURIBOR), svájcifrank-alapú hitelnél a 3, 6 vagy a 12 havi CHF LIBOR lehet az alap. A kamat tehát csak olyan mértékben változhat, ahogy a piac, hiszen a referenciaértékek az itt zajló változásokat követik le – áll a törvénymódosításban.
A kamat és a referenciakamat különbségét (a felárat) a pénzügyi intézmény egyoldalúan a fogyasztó számára kedvezőtlenül kizárólag akkor módosíthatja, ha az adós egyhavi törlesztőrészlettel 45 napja késik, vagy a fedezetül szolgáló ingatlanra kötött vagyonbiztosítást két hónapon keresztül nem fizeti. Azt, hogy ilyen esetekben mit lép a pénzügyi szolgáltató, a szabályzatában köteles rögzíteni.
A bankok a már megkötött szerződéseknél az egyéb díjakat és költségeket évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében emelhetik (ami 2011-ben például 3,9 százalékkal nőtt).

Ajánlott videó

Olvasói sztorik