Január és szeptember között 550 alatt maradt a havonta megszűnő építőipari cégek száma, októberben és novemberben azonban 650-re ugrott. Az egész éves adat decemberben 6500 fölé emelkedhet, ami 15 százalékos növekedés 2013-hoz képest. „Az ágazat egyik fő problémája a lakossági ingatlanbefektetések hiánya, az ágazati növekedés kiegyensúlyozatlan, a kis- és középvállalkozások továbbra is tömegesen szűnnek meg” – mondja Tóth Tamás, az adatot közzétevő Opten igazgatója.
Rekordszinten a megszűnő cégek száma
Két egymást követő hónapban rekordszintre emelkedett az egy hónapon belül megszűnő cégek száma Magyarországon, ami nem fest jó képet a jövő évi kilátásokról. Szeptemberig a havi megszűnési mutató jellemzően 500 és 550 között mozgott, októberben azonban 650, novemberben pedig 656 ágazati céget törölt a cégbíróság. „A közzétételek decemberben várhatóan lelassulnak, de a tendencia alapján minimum 6500 társaságot törölnek 2014-ben, ez pedig 15 százalékos növekedés a megelőző évhez képest” – mondja Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató ügyvezetője.
Akik nem érzékelték a fellendülést
Bár az építőipar teljesítményéről javuló adatok láttak napvilágot 2014-ben, a számok azt mutatják, hogy a mikro- és kisvállalkozások nem tudják kivenni a részüket az ágazat fellendüléséből. „Az ÉVOSZ éves konjunktúrafelmérése azt mutatja, hogy az ágazat cégeinek árbevétele emelkedik, de ez nem terjed ki a magasépítésre, azaz arra a területre, ahol a kisebb vállalkozások felülreprezentáltak” – magyarázza az Opten igazgatója. Ezt támasztja alá, hogy az ágazat termelése augusztusban 13,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, de az épületek építése az ágazat teljes egészében kimaradt növekedésből.
Újra csökken a megrendelések mennyisége
Az ÉVOSZ felmérése 2014-re ugyan növekvő árbevételt és eredményt prognosztizál, de a megkérdezett 400 ágazati cégvezető 80 százaléka úgy véli, hogy októbertől újra csökken az új megrendelések volumene, az árbevétel-növekedés pedig megtorpan. „Az építőiparnak leginkább a lakosság és az ingatlanfejlesztők megrendelései hiányoznak. Az ágazat teljesítményének mindössze 7 százalékát teszi ki a lakásépítés és lakásfelújítás, ami azt jelzi, hogy az építőipar még messze van a fenntartható, piaci alapú növekedéstől” – mondja Tóth Tamás, aki szerint az ÉVOSZ adatainak tükrében ezen a téren nem is várható számottevő javulás.
Kevesebb az új cég is
Az Opten adatai ugyanakkor azt mutatják, hogy csökken az újonnan alakuló társaságok száma az ágazatban, az alacsonyabb fluktuáció pedig pozitív üzenet a szektor stabilitása szempontjából. A stabilabb cégstruktúra idővel a lánctartozások csökkenéséhez vezet majd. „A két jelenség kéz a kézben jár” – mondja az Opten igazgatója. Az ÉVOSZ felmérése szerint az ágazatban a 60 napon túli kintlévőség aránya még mindig az árbevétel egyötöde, de a 2013 augusztusában létrejött Teljesítésigazoló Szakértői Szerv működése óta csökken a lánctartozásban lévő összeg, és a cégek a kintlévőség 90 százalékát biztonsággal behajthatónak minősítik.
„A viszonylag pozitív eredmények a szektort érintő szigorodó szabályozási környezetnek is köszönhetőek, mert emiatt csökken a cégalapítási kedv az ágazatban” – mondja Tóth Tamás. Az építőiparban a lánctartozások csúcsidejében havonta 500 új céget is bejegyeztek. Manapság inkább ennek a fele a jellemző: novemberben 274 új társaságot jegyeztek be az ágazatban.
