Ugyanarról beszélnek, akik GDP arányosan 4,2 – 4,3 százalék, illetve annál jóval magasabb várható várható államháztartási hiányt emlegetnek, az utóbbi esetben a hiány az állami vállalatok konszolidációját is tartalmazza – vélte Oszkó Péter pénzügyminiszter egy sajtóbeszélgetésen pénteken.
A távozó miniszter szerint a gazdasági növekedés magasabb lehet idén, mint azzal korábban számoltak, ám ez érdemben valószínűleg nem hat majd az adóbevételekre. A növekedés motorja ugyanis az export lehet, ami nem jelent automatikusan nagyobb bértömeget, és nem hat a fogyasztásra sem, tehát legfeljebb a társasági adóbevételeken keresztül lehet hatása a költségvetésbe folyó bevételekre, de ennek hatását a miniszter nem ítélte jelentősnek.
Magyarország június elsejéig hívhatná le az IMF-hitel esedékes részletét, ám ezt nem teszi, mivel erre nincs szükség – derült ki a pénzügyminiszter szavaiból. Az új kormány akkor férhet hozzá az IMF-hitelhez, ha előtte átesik a szervezet negyedéves felülvizsgálatán, addig az befagyott pénz, ezzel a Fidesz tisztában is van. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a lehívott hitel java részét nem költötték el, az a magyar devizatartalékot gyarapította.
Oszkó Péter személyes véleménye szerint a Malév a jelenlegi hitelállományával nem életképes, azt át kellene strukturálni, diszkontálni (alacsonyabb kamatozásúvá tenni),é s akár le is írni belőle (tehát egy részét elengedni). Ez a hitelezőknek is érdekük lenne. A magyar állam garantálta az orosz hitelezőnek, hogy nem viszi szándékosan csődbe a Malévot, de azt nem, hogy minden áron finanszírozza, életben tartja a céget.
A Malév külön entitás, és külön cégben vannak a repülőgépek, és más vagyonelemek, így ebből a szempontból megtehető lenne, hogy hagyják csődbe menni a Malévot, és újraindulhatna a vagyonelemivel egy újabb magyar légi cég, adósságok nélkül, de a magyar állam vállalta, hogy nem tesz ilyet – bontakozott ki egy sajátos kép Oszkó Péter szavaiból.
