A Frankfurter Allgemeine Zeitung elsőként arra emlékeztetett, hogy az államadósságok, és a versenygyengeségek nem egyik napról a másikra keletkeznek. Azok rendszerint egy évekig, sőt akár évtizedekig tartó hibás gazdaságpolitika következményei. „Éppen ezért egy súlyos gazdasági helyzetben lévő ország szanálása nem történhet meg „egyetlen éjszaka alatt”, hanem az a lakosság, a politika és a hitelezők részéről „nagy lélegzetvételt” kíván” – írja a lap.
Úgy látja, Magyarország tipikus példája annak, hogy a hatalomátvétel után növekszik az új kormány késztetése arra, hogy elhatárolja magát az előd takarékossági irányvonalától.
„Fontos, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió ezt a politikát ne tolerálja, de ne is támogassa „- vélekedett a Frankfurter Allgemeine Zeitung, hangsúlyozva, hogy a „kemény magatartás” a dél-európai gazdaságok szanálása érdekében is fontos.
Az újság utalt arra, hogy Görögország mellett más déli országok is lépéseket tettek pénzügyi helyzetük javítására. „Ezt a politikát nem szabad idő előtt megszakítani; még az is előfordulhat, hogy egyik vagy másik országban még szigorítani
is kell azt. Vigasztaló, hogy a legújabb gazdaságtörténelem nem csupán
kudarcokat ismer, hanem sikeres szanálásokat” – mutatott rá a lap.
A Die Welt pedig azt emelte ki, hogy az IMF nyomást gyakorol Magyarországra és támogatja Athént, illetve felidézte, hogy a Nemzetközi Valutaalap felfüggesztette Magyarország hiteleit, mert elégedetlen a budapesti kormány takarékossági intézkedéseivel. Ezzel szemben Görögország esetében az IMF munkatársai dicsérték az eddigi eredményeket.
Az újság szerint a washingtoni szervezet határozottan demonstrálta azt is: az Európai Unió helyesen cselekedett akkor, amikor a Nemzetközi Valutaalapot bevonta az euróállamok támogatását célzó mentőakciókba.
„Az IMF ugyanis képes arra, amire az európai partnerek egymás között aligha, mert a valutaalap képes nyomást gyakorolni és kemény maradni, mindenekelőtt
akkor, amikor a milliárdos hitelekről folytatott tárgyalások már
befejeződtek, és a közös megállapodással létrejött takarékossági
programok megvalósításáról van szó” – magyarázza a lap.
Úgy véli, az új magyar vezetés nyilvánvalóan nem kívánja vállalni elődjének ígéreteit és a Nemzetközi Valutaalap éppen ezért visszatartja a következő hitelrészletet, azért, hogy a budapesti kormányt további takarékossági engedményekre sarkallja. A valutaalap ennek során számít arra, hogy a magyar forint a nemzetközi pénzpiacokon értékéből erőteljesen veszíthet.
