– Tavaly márciusban távozott a CIB bank éléről, méghozzá sokakat meglepő módon. Mit csinált azóta?
– Igyekeztem feltöltődni, hobbijaimmal foglalkozni. Eközben több, köztük néhány igen vonzó ajánlatot is kaptam különböző helyekről. Végül tavaly ősszel, amikor Patai Mihály, az Allianz Hungária Biztosító vezérigazgatója megkeresett, úgy éreztem, a piacvezető biztosító mellett egy új bankot felépíteni igazi szakmai kihívás lesz számomra.
– Van biztosítós tapasztalata?
– Nincs, csak az egyetemen tanultam biztosítást. Sőt, megvallom, eddig még nem jártam egyetlen biztosító irodájában sem.
– Nem hátrány, hogy eddig alig volt köze a biztosítási szakmához?
– Úgy gondolom, hogy nem. Én legalábbis inkább kihívásnak érzem, hogy egy piacvezető biztosítóval karöltve, az összes lehetséges szinergiát kihasználva, egy új, hatékony, alacsony költséggel működő bankot hozzunk létre.
Nincs harag a CIB Bankkal
Farkas Ádám is hallott furcsa mendemondákat arról, miért kellett olyan hirtelen megválnia a CIB Banktól. „Pedig higgye el, ezeknek semmi alapja. Az igazi ok nagyon egyszerű volt: a bank elnöke, a két vezérigazgatós irányítást korábban létrehozó Surányi György rájött, nem optimális a társ-vezérigazgatói rendszer, s a bank fejlődésének akkori fázisában inkább alkalmas az egyszemélyes vezetésen alapuló modell. Ugyanakkor nem tartotta volna fair megoldásnak, ha a két társ-vezérigazgató, Karvalits Ferenc s jómagam közül egyikünket jelöli ki egyedüli vezérigazgatónak. Hogy mennyire nem váltam meg rossz szájízzel a CIB-től, mutatja, hogy még három héttel a váltás bejelentését követően, az utolsó munkanapomon, március 31-én reggel is elnököltem a bank hitelbizottsági ülésén” – cáfolja Farkas Ádám azokat a feltételezéseket, melyek szerint gyors távozásának titokzatos oka lenne. A közgazdasági egyetemen 1991-ben diplomázó és 1995-ben doktoráló bankszakember négy év jegybanknál eltöltött év után sikeres három évet töltött a CIB-ben. Vezetése alatt a bank mérlegfőösszege 766 milliárd forintról 1201 milliárd forintra, profitja pedig 8,9 milliárd forintról 18,7 milliárd forintra bővült.
– Megkérdezhetem, hogy mibe kerül ma egy bankvásárlás?
– Az ár üzleti titok. Annyit elmondhatok, hogy a Dresdner jegyzett és saját tőkéje egyaránt 9 milliárd forint körül volt, így legalább ennyit fizetni kellett érte.
– Magyarországon több példát is láttunk arra, hogy egy bank biztosítót alapított, ám a fordítottjára eddig nem volt precedens. Más típusú üzleti modellre épül majd az Allianz Hungária Biztosító és az Allianz Bank Zrt. együttműködése, mint mondjuk a K&H Bank és biztosítói vagy az Erste Bank és az Erste S Biztosító kapcsolata?
– Nem ritkaság a fordított felállás sem, külföldön számos példát találunk arra is, hogy biztosító hoz létre bankot. Sok lesz a hasonlóság az említett banki-biztosítói kapcsolatok és a mienk között, de mégsem ugyanaz lesz. A mi üzleti modellünk egy nagyon erős biztosítói értékesítési hálózatra épül, s a biztosítók értékesítési modellje eltér a hagyományos banki modelltől. Az Allianz Hungária több üzletágban is piacvezető, működtet egy nem homogén, de nagyon erős, 2 ezer fős üzletkötői-tanácsadói kört, s irodahálózata is csaknem 130 egységből áll. Mi a piacvezető biztosító 2 millió ügyfelének szeretnénk teljes körű pénzügyi szolgáltatást nyújtani, mégpedig igen hatékony, költségkímélő módon.
– Ami a legfontosabb, mert a legtöbbe kerül, az a kommunikációs és informatikai rendszer, ez pedig már készen áll a teljes Allianz-hálózatban. Erre rá tud épülni a banki informatikai szisztéma. Megvalósítására már gőzerővel folyik az előkészítés és a tendereztetés. Megkezdődött az irodahálózat és a személyi állomány átvilágítása is, s most mérjük fel, milyen belső átalakításokra, képzésekre lesz szükség.
– A csaknem 130 fiókkal rögtön a negyedik legnagyobb hálózattal rendelkező pénzintézetté lépnének elő. Megmarad az összes egység?
– Erre ma még nem tudok válaszolni, most folyik a helyszínek, a felszereltség, az állomány átvilágítása. Az biztos, hogy a hangsúly a hálózat fejlesztésén és a munkatársak képzésén lesz.
– Mi lesz a biztosító meglévő banki kapcsolataival? Az Allianz Hungária közös termékeket dolgozott ki az MKB Bankkal, a Takarékbanknak pedig az értékesítésre épülő kapcsolat mellett még tulajdonosa is.
– Nincs szándékunkban megszüntetni a partneri kapcsolatokat, sőt, éppen az ellenkezőjére törekszünk. A kooperációra számos példát találunk a nemzetközi pénzügyi világban, ám ahol az üzleti érdekek úgy kívánják, átalakítjuk majd a banki kapcsolatokat.
– Az univerzális banki stratégiára építő hazai kereskedelmi bankok között egyre nagyobb a verseny. Ön szerint hányan maradnak?
– Véleményem szerint a nagy univerzális bankok száma öt-tíz év múlva nem haladja majd meg a fél tucatot. A hasonló számú potenciális ügyfélkörrel rendelkező országokban – Ausztriában, Hollandiában, Belgiumban – ugyancsak erős koncentrációs folyamat zajlik, sőt ez az európai színtéren általában is megfigyelhető.
– Nem késett el az Allianz a bankindítással? Már most is van olyan nagy, univerzális banki szerepre vágyó pénzintézet Magyarországon, amely, úgy tűnik, nem tudta behozni a kései indulás okozta lemaradást.
– Valóban nagyon erős a verseny a bankok között, de én még komoly növekedési lehetőségeket látok elsősorban a lakossági piacban. Egy nagy tömegek kiszolgálására alkalmas, dinamikus, olcsó és hatékony bank, mint amilyen hitem szerint az Allianz Bank lesz, állni fogja a versenyt. S ne feledjük, ahol a lemaradás jelei mutatkoznak, ott csak fél szívvel kezdtek neki a lakossági piac megdolgozásának, márpedig sikerre vinni csak úgy lehet valamit, ha teljes erőbedobással dolgozunk érte.
