– Többször is felröppent a hír az elmúlt esztendőkben, hogy Ön nyugdíjba vonul. Miért pont most került erre sor?
– Régóta arra készülök, hogy az osztrák törvényeknek megfelelő időpontban megyek nyugdíjba, más oka pedig sosem volt esetleges visszavonulásomnak. Az efféle találgatásoknak tehát nem volt alapja, hisz’ most értem el a nyugdíjkorhatárt.
– Az Ön utódja, noha komoly banki gyakorlattal is rendelkezik, az elmúlt tíz évet a legnagyobb magyarországi biztosítótársaság élén töltötte. Hasonlóan néhány hazai szereplőhöz, netán a HVB Bank Hungary is olyan teljes körű pénzügyi szolgáltató lesz a jövőben, amely egyaránt végez banki és biztosítói tevékenységet?
– Az úgynevezett „all finance” tevékenységre Európában is csak kevés példa akad, a jelentősebb szereplők közül csupán a Dresdner Bank/Allianz és az ING/NN nyújt ilyen komplex szolgáltatást, ám a mi anyavállalatunk kizárólag bankként működik. Nem hinném, hogy bármilyen lépés történne a kérdésben felvázolt irányba; kár volna tehát arra fogadni, hogy miután az Allianz bankot létesít Magyarországon, a HVB megteszi ennek a „fordítottját”, és biztosítótársaságot alapít.
– A HVB Bank Hungary évek óta a vezető bankok egyike a vállalati szektorban, de ha ennyire meghatározó az anyabanki tevékenység, az itteni pénzintézet miért nem nyit erőteljesebben a lakossági piacon, hasonlóan a tulajdonosához?
– Nem jól ítéli meg a helyzetünket: a két éve lefektetett stratégia szerint igen erőteljesen fordul bankunk a lakosság, illetve a kis- és középvállalatok irányába. Ennek megfelelően javában folyik a fiókhálózat bővítése, a magánügyfeleknek szánt termékeinket továbbá más, alternatív csatornákon is értékesítjük. Egyébiránt, bár kétségtelenül igen alacsony bázisról indultunk, az elmúlt két évben, 2003-ról 2005-re megdupláztuk lakossági piaci részesedésünket.
– E pénzintézet az anyabankok egyesülésének folyományaként a magyarországi BA-CA és HypoVereinsbank fúziójával jött létre. Tőkehatékonysága az egyesülést követő években – a tőkearányos eredmény, azaz a ROE-mutató szerint – jóval meghaladta ugyan a fúzió előtti HVB Bankét, ám meg sem közelíti a BA-CA-ét. Mi ennek az oka?
– A puszta számok összevetése téves következtetésekre vezet, mivel a fúzió előtt jóval magasabb volt az infláció, mint az egyesülést követő esztendőkben. A 2000. év utáni ROE-mutatók reálértéke valójában a korábbi BA-CA-mutatókénál is jóval kedvezőbb. Ennél is fontosabb, hogy a költség/bevételi arányszám 48 százalék, ami szintén igen hatékony működést jelez. A HVB jövedelemtermelése egyébiránt 2003 és 2005 között évente mintegy 30 százalékkal bővült, a nemzetközi standardok alapján, ismereteink szerint, tavaly mi értük el az OTP Bank utáni második legmagasabb konszolidált nyereséget a magyar bankszektorban.
– A HVB Bank igen csendesen dolgozik, olyannyira, hogy az elmúlt években az kavarta a legnagyobb port önök körül, amikor 2004-ben felvásárolták a pesti érték- és árutőzsdét. Miként szánta rá magát e lépésre, és hogyan sikerült maga mögé állítani a bank tulajdonosait?
– Számomra evidens volt, hogy helyes lenne a tőzsdékben a HVB Bank addigi pár százaléknyi tulajdoni részesedését 25 százalék fölé emelni, hiszen a két börze értéke magáért beszélt. Emellett azzal is tisztában voltam, hogy az egész piacnak káros lenne, ha a pénzügyi befektetőktől egy magyar piacon kívüli szereplő kezébe kerülnének a börzék és a hozzájuk kapcsolódó elszámolóház, a Keler. Így már két nyomós érv is szólt a felvásárlás mellett. Jóllehet, a nemzetközi piacon sem megszokott az ilyen magas kereskedelmi banki tulajdoni hányad valamely tőzsdében, anyabankunknál hamar belátták, hogy a magyar tőkepiac jövője és jövedelmezősége jótékony hatással lehet a HVB Bank Hungary eredményességére.
– Nem is tévedtek, hiszen a tőzsdei forgalom azóta rekordot rekordra halmoz, ám a Keler többségi részesedését, szándékaikkal ellentétben, nem sikerült megszerezniük a Magyar Nemzeti Banktól.
– Ez a játszma még nem ért véget. Eredetileg is úgy terveztük, hogy a Keler egészét csak a tőzsdei ügylet után, egy második lépésben vásároljuk meg. A végkifejletet pedig még ma sem látni, az esélyeket a küszöbön álló parlamenti választások eredménye is befolyásolhatja.
– Arra céloz, hogy a jegybank netán mégis eladja Keler-részesedését?
– A Keler sorsa jelenleg sehol nincs lefektetve, s a választásokat követően bizonyosan terítékre kerül az elszámolóház privatizációja, hiszen korábban sem mi jelentkeztünk a pakettért, hanem a jegybank deklarálta, hogy eladja a részvénycsomagot.
– Az esetleges következő tárgyalási fordulóban azonban Ön már vélhetően nem vesz részt. Tervei szerint mivel foglalja el magát a következő években?
– Még nem tudom pontosan, nincs túl nagy gyakorlatom a nyugdíjba vonulásban. Bizonyosan hazaköltözöm Ausztriába, de máris többen megkerestek, akik számára érdekesek lehetnek azok az ismeretek, tapasztalatok, amelyeket az elmúlt három évtizedben szereztem a magyar bankszektorban. Operatív tevékenységet azonban nem fogok vállalni, hiszen akkor nem lett volna értelme a sikeresen működő HVB Banktól nyugdíjba vonulni.