E bor megtalálta funkcióját: szép és szellemes pillanatban szép és értelmes embereket tett boldoggá. Mi más lehet egy bor célja?
A siller anno népszerűbb műfaj volt, mint manapság. A könnyű bor funkcióját töltötte be, azét, amit a szőlőmunkás felvitt magával a szőlőbe és szivornyázgatta. Vélhetően alacsonyabb színvonalú volt, mint a ma palackozott néhány siller. Günzer sillerje legalábbis kifejezetten értékes és koncentrált ital, noha könnyű karakterű. Célja-funkciója az, hogy a rozénál fajsúlyosabb, a portugizinél könnyedebb bor legyen, ebben a résben helyezkedjen el úgy, hogy nem enged a minőségből. A bor nagyon jó megjelenésű, a legjobb modernista magyar címkés grafikus, az egri Ipacs Géza tervezte az etikettet, a palack ezer forint alatti áron sajátítható el májusban.
A siller (schillern, csillog) úgy készül, hogy a színlevet nem vezetjük el üstöllést, mint tót zsandár a történelemtanárt, hanem rajta hagyjuk a cuccon, mármint a szőlőcefrén egy darabig, de nem hetekig, mint a vörösbornál. Günzer (15 hektár, 8,5 termő, korszerű technológia, ászok- és égetett kishordók) 36 óráig hagyta fortyolászni az anyagot, cab. sauv. és franc, valamint merlot egy kis kékfrankossal megbolondított elegyét, majd a bort egy évig érlelte hordóban. Ettől aztán borunk elmélyült, szép másodlagos, azaz érlelési aromák tűntek fel benne (a rozéra inkább az elsődleges, gyümölcsös aromák a jellemzőek); 12,4 százalékos alkohol, 5,6-5,7 gramm/literes villányias, azaz nem túl magas savak és olyan 22-23 g/l extrakt jellemzi a szép színű, intenzív illatú, telt, mély gyümölcsös-meggyes-málnás ízhátterű, kiegyensúlyozott, szép májusi bort.
Siller 2004, Günzer Zoltán • Alkohol: 12,4% • Sav: 5,6-5,7 g/l • Extrakt: 23 g/l • 1000 forint alatt • Szép színű, intenzív illatú, telt, mély gyümölcsös-meggyes-málnás ízhátterű bor.