– Rosszul kezdődik az év: már 25 fertőzési gócot tartanak nyilván Romániában, miközben Törökországban emberáldozatokat követelt a madárinfluenza. Nem kellene „más szakmát” választania?
– Az év rosszul is végződött, mert túl nagy volt a pánik. A sajtó túllihegi a témát, és a „félelemiparból” egyes cégek jól profitálnak. Már az ellen is védekezünk drága pénzen, ami még nincs, és amiről jóformán azt sem tudni, hogy milyen lesz. Lehet persze, hogy eléri a vírus Magyarországot is, de az is lehet, hogy sohasem.
– Árt a baromfiiparnak az is, hogy bélsárral szennyezett lengyel tojástételt foglaltak le az ellenőrök a Tescóban. A szóvivő azzal védekezett, hogy importálni kellett, mert már nem volt elég magyar tojás. Hisz neki?
– Szerintem ez nem a baromfiiparnak árt, hanem a Tescónak. Mutatja, hová vezet, hogy a kereskedelmi láncok a végtelenségig lenyomják az árakat. Annyira, hogy tönkremennek a gazdák, a beszállítók, azon az áron pedig már csak ilyen silány terméket kapnak. Nem hiszem, hogy nem lett volna elég hazai tojás, legfeljebb ilyen olcsó nem volt.
– Hasonló „termék”, a kutyagumi özönének elhárítására „ebrendőrök” készülnek. Az ebtartási szabályokat szigorúan ellenőrző közterület-fenntartók portyáznak a fővárosban a kutyasétáltatási időszakban. Ilyen sokra futja az adónkból?
– Vidéken ez nem „ügy”, csak Budapesten van ekkora jelentősége. Tény, hogy a kutyatartóknak csak kis százaléka tartja be a szabályokat és használja a „zacskót”, pedig erre érvényes regulák köteleznék. Bizonyára ez lesz majd az ebrendőrség feladata, bár hogy éppen ez lenne most a legfontosabb tennivaló a fővárosban, azt innen nem tudom megítélni.
– Az adók legalább ennyire érdekelhetik az embereket. Az SZDSZ egykulcsos adójavaslattal kampányol, de Orbán Viktor elveti ezt a megoldást. Szükség lenne rá?
– Nem tudok a politikusok fejével gondolkodni, ezt szakértőknek kell kiszámolnia, de az biztos, hogy a gazdaságnak hosszú távú, kiszámítható stratégiára van szüksége, és nem a választások előtti kapkodásra, ígérgetésekre. Persze, jó lenne kevesebbet fizetni, de az állami feladatok ellátásához pénz kell. Ha itt csökkentenek, de máshol, más néven beszedik, semmivel sem jutnánk előbbre.
– Valamit tényleg tenni kellene, mert tavaly 11 százalékkal több cégnél került sor végelszámolásra, mint a megelőző évben, és a húsiparban valamint az építőiparban 6 százalékkal nőtt a felszámolások száma. Ilyen rossz a helyzet?
61 éves, 2 gyermeke és 2 unokája van.
Végzettsége: Szegedi Élelmiszeripari Főiskola
Tisztségei: Szentes díszpolgára, a Baromfi Terméktanács és az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége elnökségi tagja
Kedvencek
Könyv: Kenneth Roberts: Északnyugati átjáró, Rejtő Jenő regényei
Film: krimik, természetfilmek
Zene: az 1980-as évek slágerei
Hobbi: horgászat
– Bezzeg a svédek olyan jól állnak, hogy 2020-ra függetleníteni tervezik az energiafelhasználásukat a kőolajtól: bio-etanolt tankolnak majd és biogázt termelnek. Nálunk meg… Hallotta, hogy tovább drágul a benzin?
– Jó nekik, de mi magyarok is meg tudnánk csinálni, ha lenne hozzá program és adókedvezmény. A Hungerit is több száz millió forintot ad ki évente a szerves hulladékok, azaz a biomassza megsemmisítésére, pedig ebből energiát lehetne fejleszteni, így meg elvész.
– Simicskó István, a parlament Honvédelmi Bizottságának fideszes alelnöke is attól fél, hogy elvész a pénz, amit a Honvédelmi Minisztérium a kiárult ingatlanokért kap. Elképzelhetőnek tartja, hogy tényleg napozóágyat és fagylaltgépet vettek belőle?
– Nem hiszem, a tárcánál biztos felkészült emberek dolgoznak. El kell adni azokat a felesleges, használaton kívüli ingatlanokat, mert tönkremennek. Szentesen is eladták az egyik honvédelmi létesítményt, amelybe új cégek települtek be. A bevételre pedig szükség van. Ráfér a honvédségre, hogy felújítsa a megmaradó ingatlanvagyonát.
