Kártyával az unióban
Az Európai Unió határain belül eddig az E111 névre hallgató biztosítás révén voltak a magyar utazók is jogosultak az adott országban igényelhető sürgősségi ellátásra. Januártól az E111 helyett az úgynevezett Európai Egészségügyi Kártyát használhatjuk erre a célra. A biztosítás kizárólag a sürgősségi ellátás költségeit fedezi, és illeszkedik az adott ország egészségügyi ellátórendszerébe, igazodik a helyi szokásokhoz, vagyis arra vonatkozik, ami az adott helyen is ingyenes. Ez országonként eltérő lehet, sőt Németországban tartományonként is az. A kártya előnye, hogy nem három hónapra, hanem egy egész évre érvényes. Igényelni az Országos Egészség-biztosítási Pénztár (OEP) megyei vagy budapesti szerveinél lehet.
Lehet panaszkodni
A biztosító-társaságokat ellenőrző Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) mintegy 350, biztosítókkal kapcsolatos panaszt kapott a múlt esztendő utolsó negyedévében, tudta meg a FigyelőNet. A panasszal élők nem mindegyike fordul közvetlenül a PSZÁF-hoz, sokan először az adott biztosító-társaságnál reklamálnak. Kevesen tudják, hogy panasszal lehet fordulni az úgynevezett békéltető testületekhez is, melyek előzetes bírósági vizsgálatot folytatnak le, és szakvéleményüket – ha szükség van rá – a bíróságok gyorsított eljárással tárgyalják. A tapasztalat azt mutatja, hogy mivel a jogerős bírói ítélet sokszor egybevág a békéltető testületek előzetes álláspontjával, a testület szakvéleményét a biztosítók komolyan veszik.
A nagyobb havazásokat követően tipikus az is, hogy a felhalmozódó hó súlya alatt megrongálódik az épület, a tetőszerkezet, az eresz. A téli viharok hasonló bosszúságra adhatnak okot, a fűtési szezon alatt pedig a kéményekben és a tüzelőrendszerekben keletkezhetnek károk: kazánok, kémények éghetnek ki.
Karambolok autóval vagy gyalogosan
A téli időjárás az utakon is érezteti hatását, a rosszabb látási viszonyok, a hóesés, a csúszós út miatt sok autó törik. A forgatókönyv évről-évre ugyanaz: az első hó leesését követően hirtelen ugrásszerűen megnő a káresetek száma, az autósok egy része erre felhagy a vezetéssel, az utakon maradók pedig fokozott figyelemmel közlekednek. Az idei törési csúcson túl vagyunk, konszolidálódott a káresetek száma, nyugtatta meg az FigyelőNetet Vereczki András, az Aegon Magyarország ügyfélkiszolgálási igazgatója.
A csúszós út a gyalogosan közlekedőknek éppúgy kihívás, mint az autósoknak, ezt az elesések, csonttörések télen megemelkedő száma világosan mutatja. Az így bekövetkező személyi sérüléseket a biztosító a szerződésben foglalt módon megtéríti, ez általában egy meghatározott összeget, közel húszezer forintot jelenthet. Érdemes azonban tudni, hogy ha a sérülés más gondatlanságából következett be, például, a tulajdonos elmulasztja a portája előtti járdáról eltakarítani a havat, a károsult vele szemben kárigénnyel léphet fel. Egyszerűbb az igény érvényesítése, ha a gondatlan tulajdonos biztosítással rendelkezik, hiszen ilyenkor a biztosító a lakásbiztosítás révén felelősségi alapon fedezi a költségeket.
Az efféle sérülések mindig egyedi elbírálásban részesülnek, vagyis a kárigény benyújtásakor lehetőség van a valós károk kifizettetésére, tájékoztatott Vereczki. A sérülés esetleges következményeit is tekintetbe kell venni, annak anyagi vonzatait, munkánkra gyakorolt hatását, vagy akár egy hosszabb kényszerű táppénzes időszakból fakadó jövedelemkiesést. A jog nem tiltja, hogy ugyanazért a balesetért több forrásból is pénzhez jusson valaki, tehát a vagyonbiztosításból ismert túlbiztosítás személybiztosításnál nem létezik. Sőt, lehetőség van a biztosítások halmozására is, több balesetbiztosítást is köthetünk – akár ugyanannál a cégnél.
Sok a csonttörés
„Tapasztalataink szerint a külföldre utazók nagyobb száma miatt a nyári szezonban mintegy háromszor több utasbiztosítás fogy, mint télen” – nyilatkozta az FN-nek Kósa Zoltán, az Allianz Hungária Biztosító Rt. életbiztosítási ügyvezető igazgatója. Hozzátette ugyanakkor, hogy az októbertől márciusig tartó téli szezonban a kiutazók létszámukhoz képest nagyobb arányban kötnek biztosítást. Ez érthető is, hiszen a télen külföldre utazók többnyire sportolási, síelési szándékkal hagyják el az országot, ami lényegesen balesetveszélyesebb.
A szakember a kárstatisztikára hivatkozott, mely ezt alá is támasztja: a téli szezonban a síbalesetek adják az utasbiztosítási káresemények jelentős hányadát, az igen gyakori kéz- és lábtörések, zúzódások, ficamok mellett sokkal komolyabb következményekkel járó balesetek is előfordulnak. A legtöbb baleset, káresemény és utasbiztosítási szolgáltatás január-februárban történik, az idei szezon eddig semmiben sem „enyhébb” a korábbiaknál, összegezte Kósa Zoltán.
A téli sportoknak kiemelt kockázata van: a sí, a hódeszka alapvetően balesetveszélyesebb tevékenységek. Fokozza a sérülés veszélyét, hogy a síelés szezonális sport, két alkalom között akár egy év is eltelhet, ez idő alatt könnyű kijönni a gyakorlatból. A közlekedési szempontból mostoha terep sem könnyíti meg baleset esetén a mentést, gyakrabban kell igénybe venni a légi mentőket, melyek költségei magasak.
A síelés emellett alkalmas arra is, hogy másokban is kárt tegyünk. Molnár László, az Európai Utasbiztosító technikai ügyekért felelős igazgatója ezért úgy véli, hogy a megfelelő utasbiztosítás megkötése télen fontosabb, mint nyáron.
Differenciált kínálat
A síelőknek oda kell figyelniük, hogy utasbiztosításuk fedezi-e egyáltalán a síelés, snowboardozás okozta baleset költségeit. Ez nem minden társaságnál magától értetődő, egyes biztosítóknál extra költségeket von maga után, megint mások a csonttörésért külön is fizetnek. Molnár László emlékeztetett, hogy a biztosítás csak akkor érvényes, ha a kijelölt sípályákat veszik igénybe a sportolók. A különböző úti céloknak és igényeknek megfelelően a biztosítók differenciálják kínálatukat.
Mivel az egészségügyi szolgáltatások költségei országonként különböznek, államonként különböző árkategóriájú biztosításokra lehet szükségünk, hogy fedezzük kellemetlen, ám lényeges kiadásainkat. A biztosítási kultúra továbbra sem magas hazánkban, az utazások emelkedésével azonban az utasbiztosítások száma is nő, de a külföldre utazó biztosítottak száma egyelőre harminc százalék körül marad. Angliában az arány kilencven százalék, Németországban és Ausztriában nyolcvan, Olasz- és Spanyolországban pedig hatvanöt.
