Sokáig úgy gondoltunk a szervezetünkre, mint sejtek, szervek és szervrendszerek összességére. Az elmúlt évek kutatásai azonban rámutattak, hogy nem vagyunk egyedül: testünkben és testünkön billiónyi mikroorganizmus él velünk szoros együttműködésben. Ezt az összetett ökoszisztémát nevezzük mikrobiomnak.
Ez a szervezetünkben élő mikroorganizmusok összessége, amelyek kölcsönhatásban élnek velünk
fogalmaz dr. Schwab Richárd gasztroenterológus.
A szakember szerint a mikrobiom jóval több egyszerű baktériumtelepnél. Olyan rendszer, amely befolyásolja az emésztést, az anyagcserét, az immunrendszer működését, sőt a kutatások szerint még a hangulatunkra és közérzetünkre is hatással lehet. Dr. Schwab Richárd egy szemléletes hasonlattal írja le ezt a világot:
A szervezetünk hétköznapi hasonlattal szemléltetve egy erdőhöz hasonlít, amelyben messziről nézve csak a fákat lehet látni, de valójában egy nagyon komplex ökoszisztéma.
Az első találkozás a mikrobákkal
Bár a mikrobiom jelentőségéről ma sokat hallani, kevesen tudják, hogy életünk első pillanataiban kezd kialakulni.
Gyakorlatilag bélflóra nélkül születünk, minimális bakteriális kolonizációval
mondja dr. Schwab Richárd.
A mikroorganizmusokkal való első nagy találkozás a születés során történik. A természetes úton világra jött csecsemők az édesanya mikrobiomjával is kapcsolatba kerülnek, amely meghatározó szerepet játszhat a korai bélflóra kialakulásában.
A legfontosabb »kapunyitó« pillanat a természetes szülés: ekkor a baba a szülőcsatornán áthaladva elsőként az anya hüvely- és bélflórájával találkozik.
A későbbiekben az anyatejes táplálás, a környezet, az étrend, a fertőzések és a gyógyszeres kezelések is formálják ezt az érzékeny ökológiai rendszert.
Egy folyamatosan változó ökoszisztéma
A mikrobiom nem statikus. Összetétele az életkor előrehaladtával, az életmóddal és a környezeti hatásokkal együtt változik. Gyermekkorban még rendkívül dinamikusan fejlődik, felnőttkorban viszonylagos egyensúlyi állapot alakul ki, idősebb korban pedig ismét jelentősebb átalakulások figyelhetők meg.
A szakértő szerint különösen fontos a mikrobiális sokféleség megőrzése.
Fontos, hogy ezek fajgazdagságát fenntartsuk, ugyanis az egyoldalú táplálkozás, ami a fejlett, nyugati társadalmakra jellemző, eléggé homogénné teszi ezt a masszát, ami számos problémához vezet.
A modern életmód több olyan tényezőt is magában hordoz, amely kedvezőtlenül befolyásolhatja a mikrobiom összetételét. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása, a mozgásszegény életvitel, a stressz vagy az indokolatlan antibiotikum-használat mind hozzájárulhatnak a mikrobiális diverzitás csökkenéséhez.
Miért fontos mindez?
A kutatók egyre több összefüggést tárnak fel a mikrobiom állapota és különböző betegségek között. Ezért a bélflóra egészsége ma már nem pusztán gasztroenterológiai kérdés, hanem az általános egészségmegőrzés egyik kiemelt területe.
Ma már úgy látjuk, hogy döntően befolyásolja az egészségünket a bélflóra
hangsúlyozza dr. Schwab Richárd.
A szakember szerint a cél nem egy-egy baktériumtörzs „pótlása”, hanem a teljes ökoszisztéma egyensúlyának támogatása. Ennek alapja a változatos, rostokban gazdag táplálkozás, a rendszeres mozgás és az egészséges életmód.
Egy láthatatlan kísérő egész életünkben
A mikrobiom története valójában a saját történetünk is. A születéskor még alig létező mikrobiális közösség az évek során együtt fejlődik velünk, reagál az életmódunkra, az étrendünkre és a környezetünkre. Ahogy változik az életünk, úgy változik ez a láthatatlan ökoszisztéma is.
Talán éppen ezért fogalmaz úgy dr. Schwab Richárd, hogy a bélflóra megőrzése legalább annyira fontos feladat, mint a minket körülvevő természeti környezet védelme:
A bélflóra regenerációja az egyik legfontosabb terápiás cél. A bélflóra és általában a testflóra egészségének megőrzése ugyanolyan fontos, mint a minket körülvevő ökoszisztéma megőrzése.
