Utolsó esély

Gyurcsány Ferenc átírta a szabim őpontját, pedig én eddig mindig augusztusban utaztam – egy banki informatikus méltatlankodott így a napokban, de úgy átszik, a pénzügyi szféra más területein dolgozók számára is váratlan feladatokat hoz a két nyári hónap. A megszorító csomag egyik elemeként szeptember elsején bevezetendő kamatadó indulásáig az informatikusok fő feladata, hogy a bankok rendszerei felkészüljenek a kamatadó levonására és továbbítására az adóhatóság felé. Eközben viszont a pénzintézetek és alapkezelők termékfejlesztői azon dolgoznak, hogy az augusztusban várható megtakarítás-átcsoportosításokból az ő munkáltatójuk jöjjön ki a lehető legjobban.

A lázas készülődés oka, hogy a szeptember elseje előtt lekötött betétek, illetve vásárolt részvények és befektetési jegyek még nem adóznak a nyereség után. Némi iróniával megállapítható: a kormány intézkedése kimondottan segíti a hosszú távú megtakarításokat, hiszen a befektető alapvető reakciója az, hogy augusztus végén a lehető leghosszabb időre kösse le megtakarított pénzét…

BETÉTESEK. Mivel a magyar befektetők döntő többsége ma is a banki betétet részesíti előnyben, többszázezer ember állhat ma tanácstalanul, hogy mitévő legyen. Ismerve a hazai viszonyokat, többségük semmit sem fog tenni, s adóstul pörögnek tovább azok a 2–3 hónapos lekötések, melyek eddig – a kínált legmagasabb kamat okán – a legnépszerűbbek voltak. A bankok persze most a legfontosabbnak az ügyfelek tájékoztatását hirdetik: legyen mindenki tisztában azzal, hogy érdemes megfontolnia befektetései átalakítását, esetleg még a két-három hónapra lekötött betétje feltörése árán is.

A Figyelő által megkérdezett bankok ugyanakkor általában vonakodtak részleteket elárulni termékfejlesztésükről, mondván: a konkurensek árgus szemekkel figyelik egymást. Az Erste Bankról csak annyit tudni, hogy három elemből álló befektetési csomagot készítenek elő, s egy új betéti konstrukció, valamint egy új befektetési hitel bevezetése várható. A pénzintézetek közül azok tudnak némi helyzeti előnyre szert tenni, amelyeknél már eddig is létezett változó kamatozású betét, illetve előkészületben állt új befektetési alap indítása. Az OTP július 17-én indította betéti akcióját, itt azonban a kamat fix. Az Inter-Európa Banknál már létezik hosszú (1–2, illetve 3 évre lekötött), változó kamatozású – a budapesti bankközi forinthitel-kamatláb, a Bubor változásához kötött – betét, de új konstrukciókban is gondolkodnak.

Az MKB Bank – amint azt Ákos Tamás ügyvezető igazgatótól megtudtuk – mind a 210 ezer számlával rendelkező ügyfelével levélben tudatta a jogszabályváltozást, s felajánlotta a pénzügyi tanácsadók segítségét. A bank közel 400 milliárd forintnyi lakossági forrásából 16 milliárdot már most is a háromhavi Buborhoz kötött, változó kamatozású pénzpiaci betétben helyeztek el, s az augusztus elején induló új konstrukciók révén további több 10 milliárd forintnyi új befektetéssel számolnak. Várhatóan bevezetik a 2, illetve 3 éves lejáratú változó kamatú betétet is.

Annyira persze nem lehet megnyújtani egy betéti konstrukció futamidejét, hogy az örökké tartson. Márpedig akinek fogalma sincs, hogy meddig lesz szabad pénze, de elképzelhetőnek tartja, hogy hosszú évekig nem nyúl megtakarításához, célszerű soha le nem járó befektetési formát keresnie. Mivel a nyílt végű befektetési alapok ilyenek, valószínűsíthetően megindul majd augusztusban a pénzáramlás a banki konstrukciókból az alapok felé. Ha valaki azonos kockázati szintet keres, a 3 havi lekötés pörgetéséből a pénzpiaci alapok felé mozdulhat el, ami viszont nem jelenti azt, hogy feltétlenül jobban jár például egy-két éves távon. Ha ugyanis a jegybank további kamatemeléseket hajt végre, a kötvénypiacon pedig inkább a hozamemelkedés lesz jellemző, a pénzpiaci alapok hozama kisebb lehet annál, mint amit a folyamatosan emelkedő betéti kamatokon pénzünk újrabefektetésével nyerhetünk – beleszámolva még a 20 százalékos kamatadót is. Ez azonban inkább csak a vészforgatókönyv; ha a jelenlegi várakozásokkal számolunk (változatlan állampapír-piaci hozamszint, kicsit magasabb banki kamatok), úgy fest, hogy az adót is beleszámítva inkább a pénzpiaci alap lehet a jobb egy-két éves távon.

GARANTÁLTAK. A kamatadó érkezése újabb lökést adhat a tőkegarantált alapok amúgy is dinamikusan növekvő népszerűségének. Tavasszal soha nem látott számban láthattunk jegyzéseket, s akkor úgy tűnt, a nyári nyugalom után szeptemberre időzítik az újabb támadást a befektetők pénzéért az alapkezelők. A csomag azonban közbeszólt, a friss jegyzéseket szinte az összes alapkezelő előrehozza augusztusra, hogy az ügyfelek még utoljára adómentesen tehessék be pénzüket egy-egy ilyen konstrukcióba. Ez azonban nem szól életfogytig, a garantált alapok többsége zárt végű. Eddig jellemzőn 3 év volt a futamidejük, de elképzelhető, hogy ennél kicsit hosszabb konstrukció is felbukkan a hónap folyamán, s az sem lenne meglepő, ha hosszabb idő után megint indulna nyílt végű garantált alap.

Kezelőik szerint szintén népszerűek lehetnek az úgynevezett alapok alapja konstrukciók. Ezek nyílt végűek, elvileg tehát korlátlan ideig ketyeghet bennük a most betett pénz adómentesen, ráadásul sok más alapba fektetnek. Ez azt jelenti, hogy sokféle kockázati szint elérhető velük. Szintén jót tehet az alapokba áramlás trendje az ingatlanba fektető konstrukcióknak. A kevés tapasztalattal bíró megtakarítóknak két olyan csoportja is ide teheti a pénzét, akik eddig csak banki betétben utaztak: egyrészt azok, akik a múltbeli hozamok alapján választanak, másrészt pedig azok, akik számára az „ingatlan” szó sokkal megnyugtatóbb, mint a „kötvény”, vagy a „pénzpiaci” kifejezés.