Létezik ugyanis egy MNB rendelet, amely szabályozza az ingatlanok terhelhetőségét. A rendelet szerint az ingatlanfedezet kitettsége nem lehet több az ingatlan értékének 80%-ánál. Az a kérdés, hogy a CSOK összegét bele kell-e számolni ebbe a 80%-os kitettségbe vagy sem? Lássuk, miért nem mindegy!
Példánkban egy 3 gyermekes családról van szó, akik 80 m2 hasznos alapterületű, „C” energetikai minősítésű használt lakást vásárolnak 9 millió Ft-ért. A CSOK összege ebben az esetben 1,5 millió Ft. Nézzük, hogy a vételár kiegyenlítéséhez a támogatás, a hitel és a készpénz milyen arányú felhasználása szükséges akkor, ha a 80%-os finanszírozási arányba nem számítjuk bele a CSOK-ot (vagyis önerőként vesszük figyelembe) és hogyan alakul a vételár összetétele, ha beleszámítjuk a kedvezményt az MNB által meghatározott maximum 80%-os kitettségbe.
1. Példa – A CSOK-ot önerőként vesszük figyelembe
Vételár: 9 millió Ft
A lakáshitel összege az ingatlan forgalmi értékének maximum 80%-a lehet, vagyis adott esetben, megfelelő jövedelemfedezettséggel 7,2 millió Ft lakásvásárlási hitel nyújtható. A 1,5 millió Ft összegű CSOK-ot önerőként figyelembe véve a vételár fennmaradó részének kiegyenlítéséhez csupán 300 ezer Ft-ra van szükség.
2. Példa – A CSOK-ot beleszámítjuk a 80%-os terhelhetőségbe
Vételár: 9 millió Ft
Amennyiben a 80%-os terhelhetőségbe bele kell számítani a CSOK összegét, úgy a CSOK és a lakáshitel együttes összege nem haladhatja meg az ingatlanérték 80%-át, vagyis adott összegű CSOK esetén maximum 5,7 millió forint összegű hitel vehető fel. Ebben az esetben a vételár kifizetéséhez lényegesen több, 1,8 millió Ft készpénz szükséges.
Fenti példa alapján elmondható, korántsem elhanyagolható kérdés az, hogy a CSOK önerőnek számít-e lakásvásárlás során.
A kérdésnek részletesen a Hitelnet.hu járt utána, további fontos információkat, MNB állásfoglalást ide kattintva olvashat el.
