Belföld

Durván veszteséges lehet Paks II.

paksi atomerőmű (atomerőmű, paks)
paksi atomerőmű (atomerőmű, paks)

A szakemberek szerint inkább a hatékony energiafelhasználásra kellett volna költeni. Ha gond lesz a hitel visszafizetésével, az oroszok rátehetik kezüket a magyar állam vagyonára.

A magyar történelem legnagyobb beruházásának kérdéseiről vitáztak szerdán az Egyetemközi Diákbizottság szervezésében: a „Paksról az igazság!” című konferencia energetikai, gazdasági és külpolitikai kérdésekre is kitért.

A BME docense, Ősz János szerint „finoman szólva nem túl jó konstrukciót vettünk” Oroszországtól. A 444 idézi Őszt: a Paksra kerülő orosz reaktorokkal világszerte sok a gond, ráadásul inkább alaperőművi működésre alkalmasak és nem arra, hogy támogassák a megújuló energiaforrásokból származó, ingadozó erősségű ellátást. A legnagyobb baj az, hogy érdemi vita nem is volt a tendereztetés mellőzése miatt. Ősz szerint a magyar energiarendszer legégetőbb kérdése nem is a Paksi Atomerőmű lenne, hanem az iszonyatosan pazarló magyar hőszolgáltatás. Egy mindenre kiterjedő épületszigetelési program annyi hőenergiát takarítana meg, mint amennyi áramot az új blokkok termelni fognak, de fenntarthatóság szempontjából ez jóval kifizetődőbb beruházás lenne.

Munkácsy Béla, az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének adjunktusa szerint egy ország energiastratégiájának elkészítésekor nem szabad elfogadni olyan kijelentéseket, mint hogy nőni fog a magyar áramigény. Az ország ökológiai lábnyoma már így is háromszorosan, négyszeresen túlterjeszkedik határainkon. Munkácsy is energiahatékonyságban lépne előre.

Hárfás Zsolt, az atomenergiainfo.hu szakértője szerint viszont a kormány alapvetően jó döntést hozott, mikor üzletet kötött az oroszokkal, kizárólag ez a hitel kínált megfelelő lehetőséget az „égetően szükséges” atomerőmű-építésre. Hárfás szerint a megújuló energiát felhasználó erőművek csak támogatások tömkelegével tudnak működni. A szakértő saját számításai szerint Paks II. a tervezett hatvan éves üzemideje alatt átlagosan 17 forint/kilowattóra áron fog termelni, ebből az első 21 évben 25-28 forintos áron, mert ki kell termelnie az orosz hitelt is. Ugyanakkor egy kilowattóra áram most 11-12 forintért szerezhető be külföldről, de Hárfás ragaszkodott álláspontjához, miszerint az európai áramár biztosan nőni fog a jövőben.

Felsmann Balázs, a Corvinus Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpontjának Vezetője viszont azt mondta: a nagy kérdés, hogy van-e olyan tendencia, ami arra mutat, hogy 2026-ra megháromszorozódik az európai áramár, mert ha nincs, akkor az abban az évben induló atomerőmű még a hitelt sem fogja tudni kitermelni és csődbe megy. Szerinte nem kellett volna 2014-ben megkötni ezt az üzletet, a jelenlegi erőmű 2032-ig működik, csak 2020-ban lettünk volna döntési helyzetben. Szerinte hat év múlva biztosan többet láthattunk volna a jövőből, mint most és különösen ijesztő, hogy ha gond lesz a fizetéssel, az oroszok más állami vagyonra tehetik rá a kezüket cserébe.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik