“Közvélemény-kutatásnak álcázott mozgósító célú politikai kommunikációs eszköz a nemzeti konzultáció, amelynek kérdőívét a közvélemény-kutató szakma írott és íratlan módszertani előírásainak semmibevételével állították elő” – A HVG szerint ezt írta 45 társadalomtudós egy közös nyilatkozatban. Az aláírók között van Hann Endre, a Medián piackutató vezetője, Sík Endre a Tárkitól, és Závecz Tibor az Ipsostól.
A kormánynak szerintük sem volt célja a kutatási szabályok betartása, de akkor is kötelességüknek érzik, hogy a kérdőív manipulácóira felhívják a figyelmet.
A lap azt írja, a kutatók szerint ezek a problémák a kérdőívvel:
- Hiába kínál a kérdőív három válaszlehetőséget a kérdésekre, a középső nem a semleges választ takarja, hanem egy mérsékelten igenlő válaszlehetőséget, vagyis az is a kormányt támogatja, aki semleges próbál maradni.
- Bár bevett módszer a közvélemény-kutatásban, hogy az esetlegesen szemben álló véleményeket “vannak, akik szerint” felvezetéssel írják le, de ez esetben kellene lennie egy ellentétes véleménynek is. A konzultációs kérdőívben azonban csak egyféle vélemény olvasható (pl. Vannak, akik szerint a megélhetési bevándorlók veszélyeztetik a magyar emberek munkahelyeit és megélhetését! Ön egyetért ezekkel a véleményekkel?) Ezzel az “igent mondási hajlamra” játszik a kormány, hogy megnyerje a válaszadó egyetértését.
- A kérdések sorrendje is manipulatív, mert már a cím és aztán az első három kérdés fokozatosan összekapcsolja a terrorizmus nyilvánvalóan negatív értéktartalmú fogalmát és a „megélhetési bevándorlást”, ezáltal növeli annak valószínűségét, hogy a bevándorlás fogalma is erőteljesen negatív minősítést kap.
- A közvélemény-kutatók igyekeznek az ország lakosságát reprezentáló mintát megkérdezni, de a nemzeti konzultáció esetében biztosra vehető, hogy a kiválasztódás politikai értelemben egyoldalú lesz, hiszen személyesen a miniszterelnök kéri fel az állampolgárokat. Ez szakszerűtlen.
- Azzal, hogy a válaszadókról semmilyen demográfiai adatok nem állnak rendelkezésre, egyúttal az is lehetetlenné válik, hogy a kutatók utólag korrigálják a mintavétel súlyozásait, ez pedig rontja a felmérés hitelességét.