Lassan épül a viadukt
Csúszik az M7-es autópálya kőröshegyi völgyhídjának építése. A Magyarországon eddig nem látott méretű viadukt a tervezettnél kilenc hónappal később készül el, így csak jövőre ér össze a balatoni sztráda. A Zamárdi és Balatonszárszó közötti autópálya-kapcsolatot megteremtő beruházás építési szerződését módosító megállapodást a közelmúltban írta alá a Nemzeti Autópálya (NA) Zrt. a Hídépítő és a Strabag párosával. A határidő-módosításra a magyarázatok szerint azért volt szükség, mert át kellett tervezni az építményt, ez a munka és az engedélyek ismételt megszerzése pedig több mint fél évet vett igénybe.
Telekom-megaügyletek
Bejelentette felvásárlási szándékát az amerikai AT&T a konkurens BellSouth cégre; amennyiben a 67 milliárd dollárra taksált ügylet létrejönne, az AT&T 165 milliárd dollár körüli tőkeértékével magasan kiemelkedne az Egyesült Államok telekom szolgáltatóinak mezőnyéből. A felvásárlás beleilleszkedik abba a trendbe, amely a gyors technológiai változások, illetve a kábelszolgáltatók által diktált versenyre válaszul indult meg, s most teljesen átrendezi az amerikai telekommunikációs piacot. (Ennek jegyében egyébként tavaly januárban az AT&T maga is felvásárlás „áldozatává” vált: az SBC Communications kebelezte be 16 milliárd dollárért, ám továbbra is az ismertebb márkanéven szolgáltat.) Megmozdult a piac Nagy-Britanniában is: a Financial Times értesülése szerint egy kilétét még titokban tartó befektetői konzorcium 20 milliárd fontos ajánlatot készül tenni a British Telecomra (BT). A legnagyobb brit vonalas szolgáltató megszerzéséhez a vevőnek rendeznie kell a BT nyugdíjalapjának 3,8 milliárd fontos hiányát is.
Reflexió
Vita az ekhóról
Torzszülöttnek minősítette az idei évtől választható adózási formát, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) Tállai András, a Fidesz adóügyi szakpolitikusa, s kilátásba helyezte, hogy pártja kormányra kerülése esetén megszünteti ezt a konstrukciót. Nem nyerte el a tetszését az ekho a politikától távolabb álló szakemberek egy részének sem, ők a szabályozás diszkriminatív és inkoherens voltát bírálják.
ERDŐS GABRIELLA, adótanácsadó, a PricewaterhouseCoopers cégtársa: Az ekhót életre hívó szándék örvendetes, hiszen a jövedelmek kifehérítését, az átminősítéssel kapcsolatos kockázatok csökkentését célozza, sajnos azonban a koncepció megvalósulása több problémával terhelt. Az ekho törvény alapvető hiányossága, hogy diszkriminatív módon közelíti a kérdést. Felsorol néhány szakmát, amelynek művelői jogosultak arra, hogy a személyi jövedelemadónál kedvezőbb tétel mellett adózzanak, ám ezt más – ugyancsak nem tisztán munkaviszony jellegű esetekben, mondjuk például óraadó egyetemi tanárok számára – nem teszi lehetővé. Az önkényes kedvezményezés pedig véleményem szerint igazságtalan, joggal válthatja ki más csoportok nemtetszését. Amennyiben az ekho szabályozás felülvizsgálata annak megszüntetésére irányul, azzal mégsem értenék egyet. Inkább annak vagyok a híve, hogy a szabályozást ki kell terjeszteni, finomítani kell.”
Oroszország hajlandó lenne elfogadni, hogy Irán kis mennyiségben saját területén végezzen urándúsítást – röppent föl a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) bécsi székhelyén tárgyaló diplomaták körében. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter állítólag a hét elejére találkozót kért amerikai illetékesekkel a terv megvitatására, ám – úgy tudni – Washingtonban hevesen ellenzik Moszkva engedékenységét. Az orosz javaslat éket verne az iráni urándúsítással kapcsolatban eddig fennálló nemzetközi egységfrontba. Közben Bécsben megkezdődött az IAEA ülése, amelyen ismertetik az iráni atomprogramról szóló legfrissebb jelentést, és döntenek arról, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalják-e az ügyet. Mohamed el Baradei, a szervezet vezetője a tárgyalások folytatását szorgalmazza, az Egyesült Államok azonban „fájdalmas következményekkel” fenyegeti a nyugati hatalmakkal dacoló Teheránt.
Recept az EU-pénzekhez
Magyarország 2007 és 2013 között a 23 milliárd eurós uniós keretből, a 80 százalékos átlagos kihasználást alapul véve, mintegy 18 milliárd euró fejlesztési többletforrásra tehet szert – vélik az Ecostat elemzői. Az intézet szerint a többletforrás hozzájárulhat a sikeres felzárkózáshoz, ám egy helytelen elosztás-politika csak az átlagnál lassúbb, visszaesésekkel terhes felzárkózási pályát tenne lehetővé. Bár az összeg nagysága nem éri el a korábban csatlakozott és sikeres felzárkózást elérő régebbi országoknak (Írország, Görögország, Spanyolország és Portugália) nyújtott támogatásokét, de megközelíti azt. Ilyen esély birtokában a következő évek nemzeti fejlesztési terveinek az összeállításakor érdemes áttekinteni a korábbi kohéziós tagországok felzárkózási tapasztalatait, mivel szinte mindegyiknél előfordult kisebb-nagyobb visszaesés is, amikor a hosszú távú fejlesztési érdekeket háttérbe szorították a rövid távú, elsősorban a fogyasztást preferáló lépésekkel szemben.
Kiszáll a GM a Suzukiból
Az amerikai General Motors, a Suzuki legnagyobb egyedi részvényese, részben vagy egészben eladja 20 százalékos részesedését a japán cégből. A hírt a japán Nihon Keizai üzleti napilap röppentette föl a hét végén, eszerint a komoly veszteségekkel, elsősorban amerikai piacvesztéssel küszködő General Motors az 1981 óta tartó partnerség felszámolására készül. A két cég ennek kapcsán kiadott nyilatkozata azonban leszögezi, hogy bizonyos szintű tőketársítást továbbra is fenntartanak majd. A márciussal záruló üzleti évére a Suzuki 108 milliárd jenes üzemi eredményt prognosztizál, teljesülése esetén a cég egyvégtében hatodszorra érne el éves profitcsúcsot.
Munkatársunk elismerése
Golden Circle-díjat nyert lapunk újságírója, Kitzinger Szonja. A Marriott International Inc. szállodalánc által alapított elismerésben 2005. évi munkája alapján 44 ország 50 turisztikai újságírója részesült. A szállodalánc olyan újságíróknak ítéli a díjat, akik írásaikkal, műsoraikkal a turizmus, illetve a szállodaipar szerepének és helyzetének kiegyensúlyozott, objektív bemutatásához járulnak hozzá.
