Mindvégig itt voltak az oroszok a spájzban – csavar egyet az ismert szállóigén egy energiaipari elemző azzal kapcsolatban, hogy a Gazprom várhatóan tulajdont szerez a magyarországi földgáztárolásban, illetve kereskedelemben. „Azt azonban máig nem tudtuk eldönteni, hogy visszaengedjük-e őket a kamrából a nappaliba” – teszi hozzá. Mindenesetre az orosz energiaipari cégek, élükön a világ legnagyobb gázipari társaságával, lépésről lépésre erősítik európai pozícióikat. Egyelőre nyerésben vannak, ugyanis az előrejelzések szerint az uniós államoknak egyre több földgázra lesz szükségük, miközben saját termelésük rohamosan csökken. Az európai import 75 százalékát adó Gazprom súlya – másként fogalmazva: az orosz szállításokkal szembeni kiszolgáltatottság – tehát mindenképpen növekedni fog.
Alekszej Miller tavalyi kitüntetésekor. A Gazprommal térhet vissza.
KÖZELÍTÉS. Az oroszok érthető módon igyekeznek biztosítani pozícióikat, kihasználva, hogy a nagy európai gáztársaságok szeretnének minél közelebb kerülni az orosz készletekhez. Az E.ON Ruhrgas jól áll ebben a versengésben, hiszen 6 – egyes hírek szerint 8 – százalékban tulajdonosként is érdekelt a Gazpromban, amelynek az egyik legnagyobb vevője is. Minden esélye megvan tehát arra, hogy egy korábbi kétoldalú megállapodás értelmében betársuljon a Juzsno-Russzkoje földgázmezőbe is. Ehhez a szibériai lelőhelyhez kapcsolódik majd az az újabb, Nyugat-Európát ellátó földgázvezeték, amelynek építése ősszel kezdődik. A Gazprom a német Wintershall-lal és az E.ON Ruhrgas-szal társult a 4 milliárd eurós fejlesztésre, amelynek keretében két csövet fektetnek le. Ezek 2010-től együttesen évi 55 milliárd köbméternyi földgázt lesznek képesek szállítani Oroszországból a Balti-tengeren át Németországig.
A szibériai mezőben történő tulajdonszerzésért cserébe az E.ON Ruhrgas-nak tulajdonosként is be kell engednie a Gazpromot az európai, így a magyar gázüzletbe is. A hírek szerint a németek egyéb más érdekeltségeik mellett készek átengedni a Moltól megvásárolt földgázkereskedő és -tároló társaságok bizonyos részesedését is. Erről a Gazprom alelnöke, Alekszandr Medvegyev nyilatkozott a közelmúltban a Kommerszant című orosz lapnak. A Ruhrgas szóvivője sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta a hírt. Szakmai körökből úgy értesültünk, hogy a németek és az oroszok már egy ideje tárgyalnak a szibériai gázmezőben történő tulajdonszerzés részleteiről, így a magyar társaságok egy részének átadásáról is.
A Gazprom régen szeretne befektetőként is megjelenni a magyar piacon. Amikor a Mol meghirdette gázipari leányvállalatait, a gázóriás is megvásárolta a tendercsomagot, de végül nem adott be ajánlatot. Egyes elemzők szerint ez arra utal: már korábban megállapodott az E.ON Ruhrgas-szal, hogy a németek majd átengedik nekik a magyar gázüzlet egy részét. A Gazpromhoz közeli forrásaink szerint azonban nem volt ilyen egyezség.
Nem száll ki teljesen a Mol
Hivatalosan ugyan az olajpiacra koncentrál a Mol-csoport, de nem fordítottak hátat a gázüzletnek sem. A magyarországi nagykereskedelmet és tárolást ugyan eladták az E.ON Ruhrgasnak, a szállítást viszont megtartották, sőt az új, öt évre szóló stratégia szerint fejlesztenék is. Élénken érdeklődnek a stratégiai gáztároló építése iránt, és az adriai LNG (cseppfolyós földgáz) terminál, illetve az ehhez kapcsolódó horvát-magyar földgázvezeték megépítését célzó programnak is az élére álltak. Megfigyelők úgy látják, a cég újraértékelte a földgázpiaci lehetőségeket, máskülönben miért találkozna március 23-án Hernádi Zsolt, a Mol Rt. elnök-vezérigazgatója Moszkvában Alekszej Millerrel, a Gazprom elnökével?
BEKERÍTÉS? Több szakértő azonban már ezt is aggályosnak tartja. „Bekerítés hangulata van az egésznek” – mondja Kaderják Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutató Központjának (REKK) vezetője, leplezetlen csalódottsággal. Amikor a Mol-E.ON Ruhrgas üzletet Brüsszel engedélyezte, többekkel együtt úgy gondolta, a magyar gázpiac szempontjából akár előnyös is lehet, ha a Mol és az orosz beszállító mellett egy harmadik, nagy játékos is megjelenik a színen. Most azonban úgy tűnik, a beszállítói oldalon meglévő orosz dominancia mellett a földgáz-nagykereskedelembe és a tárolásba is beleszólhat majd a Gazprom.
Ráadásul az orosz államfő közelmúltbeli magyarországi látogatása alkalmával bedobta egy újabb, déli földgázvezeték megépítésének ötletét is. Vlagyimir Putyin a Blue Stream néven ismert, Oroszország és Törökország között már meglévő vezeték észak-nyugati irányba történő meghosszabbításáról beszélt: ez a Fekete-tenger térségéből szállítana Románián, Magyarországon át földgázt az uniós piacra. Csakhogy hazánk már elkötelezte magát a – Brüsszel ösztönzésére, az osztrák OMV irányításával folyó – Nabucco program mellett, amelynek célja éppen az orosz függőség csökkentése. A verseny és a biztonság szempontjából egészségesebb megoldás volna, ha a Blue Stream helyett a Nabucco épülne meg, amelyen keresztül természetesen az oroszok is szállíthatnának földgázt európai vevőiknek a Kaszpi-térségből. Egyes szakértők szerint az elmúlt másfél évtized hibás árpolitikájának következtében kialakult, európai összehasonlításban is rendkívül magas magyarországi földgázfüggőség – és ezen keresztül importfüggőség – csökkentése helyett inkább az orosz szállítások biztonságának javítására kellene koncentrálni. Ha a Gazprom tulajdonosként is érdekelt lesz a gáztárolásban és -kereskedelemben, kötelezően részt kell vállalnia a fejlesztésekben. Ezzel együtt viszont Európa az alternatív források bekapcsolásának lehetőségéről semmiképpen sem mondhat le, máskülönben belátható időn belül veszélyes mértékűvé növekedhet az egyoldalú kiszolgáltatottság.
