Ezekre a szabályokra azért van a szükség, mert a parlament újra megnyitotta a visszalépést a pénztártagok számára, de az még nem tisztázódott, hogy milyen feltételekkel térhetnek vissza az állami rendszerbe, mint ahogy az sem, milyen szabályok vonatkoznak azokra, akik a pénztári tagság mellett döntenek.
Az idő sürget – figyelmeztet a napilap – mivel a hatályos jogszabályok szerint március végéig meg kell hozni a döntést a visszalépésről, így a közel százezer pénztártagnak alig egy hónapja marad a mérlegelésre.
A munka folyamatban van, de „arról szó sem lehet, hogy az első körben az állami rendszerbe visszatértek úgy érezzék, át lettek verve” – nyilatkozta a Népszabadságnak egy Orbán Viktor közvetlen környezetéből származó forrás.
Tavaly 2,8 millió tag lépett vissza az állami rendszerbe. A hatályos jogszabályok szerint a pénztárban maradók elvesztik ugyan a tagdíjukat, de megmarad a vagyonuk, és januártól újra él majd nyugdíjjogosultságuk. Ez viszont megütközést válthat ki a korábban visszaléptek körében. A kormány ezt a sérelmet kívánná kezelni – mutat rá a lap.
Egyik lehetőség a megmaradt pénztári vagyon visszaterelése lenne az államhoz. Ez azonban nehezen védhető lépés lenne Brüsszel előtt, különösen amiatt, hogy a kormány a mai napig azzal érvel, önkéntes alapon történtek a visszalépések.
Emellett léteznek kevésbé direkt eszközök is. Mivel szakértői becslések szerint körülbelül 10 ezer tag dönt majd úgy, hogy visszalép az állami rendszerbe, a kormánynak mindenképpen jogszabályi oldalról kell nyomást gyakorolni rájuk – olvasható a Népszabadságban.
